Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 1. (Eger, 1960)

KOZÁK KÁROLY : Beszámoló az egri várban 1957. év óta folyó kutatásról

Az egri vér 1957. novemberében a Dobó iBtván Vármúzeum kezelésébe került. Ezzel lehetővé vált, hogy a vár udvarának északnyugati sarkán álló, egyemeletes, gótikus folyosója épületet - amely egyedülálló ilyen várban álló "palota" hazánkban és 187o. óta katonai terület, azaz polgári célokra hozzáférhetetlen - alapos kutatás alá vehessék a szakemberek és a kutatás eredményei alapján hozzákezdhessenek e jelentős műemlék helyreállításához. A nyolc szakaszból álló, keresztboltozatos folyosót évtizedekkel ezelőtt Csányi Károly mérte fel és ismertette. A gótikus épülettel kapcsolatos feltárási munkát az Országos Műemléki Felügyelőség 1957. decemberében kezdte meg. A munka két fontos részre tagolódott; falkutatási munkára és régészeti feltárásra, amelyeket párhuzamosan végeztek. A falkutatási munkák során rövidesen eredmény mutatkozott. Az épület földszintjén, a gótikus folyosó É-i falában három elfalazott, félköríves ajtónyilás került elő, amelyek az épületnek a folyosó megépítése előtti időszakából származnak,két vállköves ajtónyilás, két gótikus ablaknyilás is jelentkezett. A folyosó D-i falában az oszlopnyilások száma négyről kilencre növekedett, mivel az elfalazott iveket megtaláltuk. A régészeti feltárás sorén ismertté vált a gótikus folyosó középkori járószintje, az épület földszintjének Ny-i végében egy beomlott boltozatu, elfalazott, eddig ismeretlen helyiség, amelyet az emelet padlója alatt csaknem teljesen törmelék töltött ki. A törmelékből gazdag régészeti anyag került elő, mázas, figurális diszitésü kályhacsempók töredékei,edény-, pipa-, kinai- és perzsa porcelán töredékek. Az épület kutatásával egy időben megkezdődött közvetlen környezetének rendezése és feltárása is, hogy a helyreállítandó jelentős műemléket méltó környezetben lehessen majd bemutatni. Ezek a munkák a gótikus épület északi oldalán lévő falszorosban, a nyugati oldalához csatlakozó Tömlöc-bástyában