Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

68 Mint korábban már említettem, 1985-ben a Kossuth-kör épületét lebontották, s az akkori tanács építési telekként kiosztotta a területet. Már csak a templomuk maradt meg. A '80-as évek végén a kedvező politikai változásoknak köszönhetően fellendülhetett a németek nemzetiségi tevékenysége. Felismerték, hogy már a közösségi szellem is veszélybe került. 1993. március 15-én 39 taggal újjáalakult a Kossuth-kör. Fiatalok bevonásával akarják feleleveníteni a német hagyományokat: összegyűjtik s ápolják azokat. Cél a német nyelv megtanítása, rendezvények tartása, kulturális és szórakozási lehetőségek biztosítása. Az egyetlen máig fennmaradt szokás az ún. németfalusi lakodalom, melyet időnként megrendeznek, s az esküvő s lakodalom eseményei az eredeti német lakodalmi hagyományok forgatókönyve alapján zajlanak. A német református egyház visszakapta a Kossuth utca 48. sz. alatti iskoláját; itt németországi segítséggel idősek otthonát építettek, amelyet 1996 augusztusában adtak át, s a jövőben bővíteni akarják. Megkezdték a németfalusi óvoda átépítését (ez a város legrégebbi óvodaépülete). Tervezik az óvodai német nyelvoktatás bevezetését is. Az utóbbi három évben jó kapcsolat alakult ki a balmazújvárosi KdNP és a németországi CDU között s a német református egyházat is szoros szálak kötik össze a német partnerekkel. Ezt többszöri kölcsönös látogatás is bizonyítja. A tervek megvalósítása azonban több akadályba is ütközik. Anyagi és erkölcsi támogatás egyaránt hiányzik. Nagy gondot jelent, hogy a hagyományokat még valamelyest őrző generáció rövid időn belül kihal. Emellett az idősebbekben sokáig élt az a beléjük plántált félelem, mely az 1945-1949 közötti események során alakult ki bennük német származásuk miatt. A fiatalok nem ismerik a hagyományokat, származásukat, identitástudatuk elsorvad, vagy egyszerűen érdektelenek, s nem veszik tudomásul a balmazújvárosi német nemzetiséget fenyegető veszélyt. Minden probléma közül az a legsúlyosabb, hogy a felnövő nemzedék már nincs tisztában származásával, s nem tartja fontosnak ősei kultúrájának ápolását.