Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
12 A betelepedés feltételei tehát igen csábítóak voltak, s az említett körülmények között sok németnek valóban a gazdasági és társadalmi felemelkedés lehetőségét nyújtották. A telepítéspolitikában vallási szempontok is érvényesültek. A protestáns magyarok ellensúlyozására többnyire katolikus németeket fogadtak be, de egyes vidékekre érkeztek reformátusok is. Ők néha épp református mivoltuk miatt kerültek ellentétbe az őslakos katolikusokkal. Erre példa a balmazújvárosi németek esete is. Bellér Béla szerint a Habsburg telepítéspolitikában a klasszikus „Divide et impera" „Oszd meg és uralkodj!" elv is érvényesült, amely a Habsburg politika egyik mozgatórugója volt. Ezt úgy kell értelmezni, hogy „egyik népnek ellensúlyozni kell a másikat". 1 9 A német nemzetiségűek letelepítése a XVII. század végén kezdődött meg, legintenzívebb a XVIII. században volt, s kismértékben még a XIX. század első évtizedeire is átnyúlt. A XVII. század végén, miután Budát felszabadították a török fennhatóság alól, rögtön megindult Buda és Pest környékének betelepítése német nemzetiségűekkel. Frank és sváb telepesek jöttek, a hajdani szerb telepe-sek helyét elfoglalva fokozatosan nőtt számuk. Folyamatos volt az után-pótlás a XVIII. sz. elején Pest megye területén a Rákócziszabadságharc idején is. Esztergom, Csanád és Arad megyékben is megindult a telepítés. A Bánságban 1717-től tiroli bányászok találtak otthont. A telepítés első, korai szakaszában még nem volt magas az érkezők száma. A magyarországi háborúk (törökellenes harcok, a Rákócziszabadságharc) és az európai háborúk (francia-német, a spanyol örökösödési háború, az északi háború) akadályozták a vándorlók zavartalan mozgását. A XVIII. század 20-as éveiben vett nagyobb lendületet a betelepítés; a háborúk végeztével egyrészt szabaddá s veszélytelenné váltak a kivándorlási területekhez vezető utak, másrészt az uralkodói körök is nagyobb figyelmet fordíthattak a birodalom gazdasági, társadalmi ügyeire. A XVIII. századot emiatt szokás a betelepítés klasszikus századaként emlegetni. A századfordulón kb. 400 településre költöztek német származásúak.
