Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

9 A hajdúk közelsége miatt állandósultak a német, török zaklatások, a XVII. sz. végén a Habsburg-ellenes mozgalmak idején bujdosók árasz­tották el a Tiszántúl északi részét, így Újváros is kurucgyanús hely lett. A Rákóczi-szabadságharc idején Újváros évente 60 lovas katonát állí­tott ki s küldött a kuruc seregekbe 1 3. 1706-ban az akkori elöljáróság kérésére a községet a Hajdú kerülethez csatolták, de 1708-ban visszakerült Szabolcs megyéhez. 1876-ban lett véglegesen Hajdú vármegye része. A Rákóczi-szabadságharcban Rákóczi rendeletei ellenére a földesurak követelték az újvárosi jobbágyoktól a szolgáltatásokat. A jobbágyság helyzete romlott, s elégedetlensége nőtt. Az 1720-as évektől Debrecennel folytatott határper élesebbé vált, a vitatott terület egy része Debrecené lett, s így az földesúri igényekkel léphetett fel, ami súlyosbította a jobbá­gyok helyzetét. A Haller földesúri család 1706-ban sikertelen kísérletet tett arra, hogy bevezesse a majorsági gazdálkodást Újvároson. A település addigi törté­nete során még egyetlen földesúr sem rendelkezett majorsággal, a Halierek most a határból szakítottak ki egy részt erre a célra 1 4. 1739-ben pestisjárvány következtében a lakosság fele elpusztult, 549 ember halt meg a községben a betegség miatt 1 5. 1753-ban Mária Terézia az egész újvárosi határt egy császárhű főne­mes özvegyének, siklósi Andrássy Zsigmondnénak adományozta. A kö­vetkező négy évtized, mely során az Andrássyak voltak Újváros földes­urai, új korszakot jelentett a község történetében. Az Andrássy család teremtette meg itt a majorsági gazdálkodást. A kezdetleges gazdálkodást megpróbálták fellendíteni, s a taxás, szabadal­mas mezővárost robotra kötelezett jobbágyközséggé tették. Mindez az újvárosi jobbágyok ellenkezését váltotta ki. Perbe fogták a földesasszonyt és annak két fiát 1 6. Ebben a korszakban került sor a német nemzetiségűek betelepítésére, ami a XVIII. sz. második felének egyik legnagyobb eseménye volt Bal­mazújvárosban. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot teljességében lehessen látni, ki kell tekinteni Balmazújváros határain túlra, a XVIII. századi Magyaror-szág ide vonatkozó eseményeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom