Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
49 A községnek nem voltak nagy anyagi veszteségei s összesen 71 polgári személy, a lakosság 3%-a halt meg a háborúban (ebből hat nem helybeli, de itt lett holttá nyilvánítva). A valóban nagy megrázkódtatás még ezután következett be. 12 1 A II. világháború és következményei Kitelepítések és deportálások 1944/45 telén még folytak a magyarországi harcok, de a front mögötti területeken olyan események zajlottak, melyek elsősorban a magyar polgári lakosságot, azon belül is a német nemzetiségüeket érintette a legsúlyosabban. A megszálló, győztes szovjet fél határozatai, ígéretei és gyakorlati eljárása között már korán nagy ellentmondás mutatkozott. A háborúban vesztes Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatfelvétele után 1944. október 27-én jelent meg a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottságának határozata, mely szerint a szovjet csapatok bevonulását az ország területére kizárólag a katonai helyzet és az a tény tette szükségessé, hogy a németek és a mellettük kitartó magyar csapatok még mindig ellenállnak. 12 2 Egy másik hivatalos szovjet tájékoztató azt fejtegeti, hogy ,,....de nem szabad összetéveszteni a német s a magyar fasizmus által kétszeresen elnyomott Magyarország dolgozó lakosságát Horthy bűnös kormányával." 12 3 Végezetül pedig a „....szovjet intézkedések nem a legyőzött alávetését, kiszipolyozását és gúzsbakötését szolgálták, hanem valóban a fasizmus szétverését, s .... az általa elnyomott dolgozó nép felszabadulását segítették elő." 12 4 A valóság nem ezt mutatta. Amikor 1944. december 27-én megkezdték a magyar fegyverszüneti feltételek közös kidolgozását, egyidejűleg már meg is indult a hadifoglyok összegyűjtése a megszállt országrészeken. A polgári lakosság egy részét
