Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

40 szülöttei békességben élünk. E 145 esztendő lefolyása alatt a magyar nemzet fiaival eggyé lettünk, nyelvben, szokásokban és erkölcsökben.

10

1 A község és a német származású lakosság a XX. század elején A Balmazújváros közigazgatási határát teljesen felölelő több mint 38.000 kataszteri holdas Semsey birtokot 1866-tól bérlők müveitették. (Pl. Lichtschein Dezső és Samu, a Bleyerek, a Fürstök stb.) A föld nélküli parasztok gyakran dolgoztak éhbérért. Az 1880-as, 1890-es években rákényszerültek arra, hogy kubikosként, napszámosként, városi és vasúti építkezéseken keressék meg kenyerüket. 1895-ben a grófi családi birtok egy részét szétosztották az újvárosiak között.

10

2 Ennek következtében a parasztság egy kis hányada földhöz jutott. Megjelent egy szük, vagyonosodó réteg a parasztság körében. A földtelenek, vagy csak kis földdel rendelkezők még mindig többségben voltak; ők indították meg a századfordulón az agrárszocialista mozgalmat. 1905-ben létrejött a Földművelő Egylet, s a század első éveiben alakultak meg a különböző olvasókörök is. Ezek politikai és kulturális összetartó ereje nagy volt. A községben nagy hagyománya volt az 1848/49. évi szabadságharcnak. Annak idején Balmazújváros sok katonát küldött Kossuth zászlaja alá, egy tartalék honvéd sereget itt képeztek ki. Az újvárosi magyarok egyik olva-sókörét is '48-as körnek hívták. Kossuth személye különösen népszerű volt itt. A község főterét róla nevezték el, 1898-ban közköltségen felállították bronz mellszobrát. A németek főutcájuknak is a Kossuth utca nevet adták. Ez Balmazújváros egyik legnagyobb utcája. 1905-ben a Németfalu lakosai is létrehozták saját egyesületüket, a Kossuth-kört, amelynek még ma is megvan az alapítólevele.A németség még őrizte kulturális-gazdasági egységét s különállását.