Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

ELŐSZÓ Az Újvárosi Dolgozatok legutolsó - negyedik - kötete csaknem nyolc évvel ezelőtt jelent meg. Ennek oka a nagymértékű nyomdai költségemelkedés miatt is bekövetkezett pénzhiány mellett az, hogy az elmúlt években nem készült egyetlen olyan kézirat sem, mely témája újdonságával, vagy színvonalával jelentősebb érdeklődésre számot tarthatott volna. Az elmúlt évben Katona Mária a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem - német szakon végző hallgatója egyetemi szakdolgozatát a balmazújvárosi németek történetéből írta, s ennek egy részletét némileg átdolgozva benyújtotta a Hajdú-Bihar megyei Levéltár helytörténetírói pályázatára. A pályamű harmadik díjat kapott. E munkák jelentős mértékű kiegészítésével született meg az a mű, amelyet a kedves olvasó a kezében tart. A téma kiválasztása, -mint ahogy azt Mervó Zoltánné dr. nyugalmazott főlevéltáros, a pályázatokat bíráló bizottság tagja megállapította - a szerzőt szerencsés helyzetbe hozta, mivel a kérdés egészével, vagy bizonyos részterületeivel korábban már többen foglalkoztak. Például: Kollonich Dezső, Lengyel Imre, Varga Antal, Matkó László, dr. Vajda Mária, Árva Erzsébet stb. Jelen mű annyiban több és teljesebb a felsoroltaknál, hogy felhasználta a legújabban előkerült - eddig még nem publikált - forrásokat, a már megjelent tanulmányok, monográfiák adatait és a rendelkezésre álló csaknem teljes levéltári iratanyag felsorakoztatásával és interpretálásával - a téma teljes szintézisét adja. A szerző sajátos megközelítési módot választott. írásában felismerhető az a Veres Péter-i „helytörténetírói" metódus, melyet a Falusi krónika reprezentál és amely, mint annak címe is jelez inkább krónika írás. De, amíg Veres Péter a Falusi Krónika ajánlásában előre közli, hogy „...azért ez mégsem történetírás. Nem annyira okmányokból, mint inkább a saját emlékezetemből és ma is élő öreg emberek elbeszéléseiből próbáltam felidézni az elmerült múltat...", addig Katona Mária a visszaemlékezők