Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

38 Az iskola is fontos összetartó intézmény volt a németségen belül. Fäsi idején 1803-ig Spielmann Konrád tanítóskodott, utóda a balmazújvárosi Gál István lett, aki 1807-ig töltötte be a tanítói állást. Már korán megszervezték az ún. preceptori* munkakört: a preceptor a legalsóbb osztályokban oktatta az írás-olvasás alapelemeit. Ez nagyban megkönnyítette a tanító dolgát. A nőtlen tanítók ellátására hozták létre az ún. coquia**-rendszert: minden nap más család küldött élelmet a tanítónak, ennek értéke kb. 20 rhénes forint lehetett. Ezt mindig levonták a tanítói fizetésből. A XIX. században a következő tanítók működtek a Németfaluban: Stein János, Lepsényi Sándor, Schwanda József (morvái származású), majd Kossuth Iván, Fitos Ferenc, Tóth János, 1861-től Hoffmann Flenrik.96 Sokáig csak németül tudó tanítót alkalmaztak, ezért gyakran előfordult, hogy nem a debreceni Református Kollégiumból hozattak valakit (hisz ott nem volt erre alkalmas személy), hanem a távolabbi kecskeméti vagy késmárki főiskolához fordultak segítségért. A balmazújvárosi német iskolát látogató gyerekek számáról értékes információk maradtak fenn az 1825-1837 közötti évekből.

9

7 Év 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1834 1835 1837 Fiú 55 45 40 39 48 58 53 63 57 47 47 Leány 35 46 40 53 60 56 50 54 54 45 45 * lat. = tanító, nevelő ** lat. coquino = főz