Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
11 háború, francia-német háborúk), az ottani magas adók s vallási villongások sok német parasztot és iparost győztek meg arról, hogy érdemes szerencsét próbálniuk magyar földön. A „Drang nach Osten", vagyis a kelet felé való vándorlás egyik fontos előidézője volt a német örökösödési jogrendszer. Eszerint a német családokban csak a legidősebb fiú örökölte a földet, testvérei vagy más foglalkozást választottak (sokan lettek iparosok, papok, katonák) vagy felkerekedtek, s nincstelenként új lakóhely, új föld után néztek. Magyarországon a Habsburgok, a telepítő földesurak, de a vármegye is kedvezményeket nyújtottak az új lakosoknak. Ezeket törvények és rendeletek szabályozták. A császár kérésére az egyes német fejedelmek a XVIII. század első évtizedeiben hozzájárultak alattvalóik kivándorlásához, s meg is könnyítették azt. A Habsburg telepítéspolitikának azonban nem az ország elnémetesítése volt a célja, s abban modern nemzetiségi szempontok sem játszottak sze-repet. Hogy a német parasztság behívása elsősorban gazdasági okok miatt történt, azt megerősíti az a tény is, hogy a Habsburg hatóságok, az Udvari Haditanács és az Udvari Kamara mellett a magyar földesurak s egyházi birtokosok is szívesen ültettek földjeikre német telepeseket. A korabeli magyar közmondás is ezt fejezi ki: „Magyar jobbágy perlőtárs, német job-bágy pénzeszacskó". Az 1722/23. évi országgyűlésen a magyar rendek engedélyt kértek a királytól, hogy a Habsburg-tartományokból és a német birodalomból szabad személyeket hívhassanak be, s ehhez szabadságjogokat is kértek. A birtokosok fontos gazdasági érdeke volt a szükséges munkaerő biztosítása. Sok földbirtokos telepítési felhívásokat bocsátott ki, s telepítési biztosokat küldött ki a német tartományokba. Gyakran több évre szóló adó- és szolgálatmentességet is ígértek a telepeseknek, segítséget házuk felépítéséhez, gazdaságuk berendezéséhez. Sok telepest porták és kész gazdasági épületek vártak. 1 8 Általában a magánbirtokosok uradalmaira néhány egymáshoz közel eső helységből származó telepesek kerültek, a koronabirtokra pedig gyakran több, egymástól távol eső helységből jöttek. A kincstári telepítések majd-nem minden esetben nagyobb szabásúak és költségesebbek voltak, a tele-pesekkel kötött szerződések pedig kedvezőbbek.
