Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)

BEVEZETŐ 1947 júliusában a Magyar Néprajzi Társaság közgyűlésén Ortutay Gyula a széles körű országos gyűjtő akció megindításáról számolt be. Mondandóját a következő szavakkal vezette be: „1948. év következik, annak az évnek 100 éves évfordulója, mely dicső és tragikus eseményeivel olyan mély és maradandó nyomokat hagyott az egész magyar nép lelkében. Első feladatunk tehát ezeknek a hagyományoknak a pontos felmérése. A szervezés már megtörtént, a. kérdőívek elkészültek." A kérdőívek még 1947-ben az ország számos pontjára eljutottak. A 48-as Országos Bizottság tagjai 600, a szabadságharc jeles eseményeinek színhelyéhez közel eső helységet jelölték ki, ahol a kérdőívek alapján feljegyzésre kerültek azok az adatok, amelyek az eltelt 100 év alatt a népi emlékezetben megőrződtek. A gyűjtést finn példa nyomán igyekeztek úgy elvégezni, hogy a társadalom minél szélesebb rétege vegyen részt benne. A 48-as hagyományok rögzítése, lejegyzése természetesen mindenütt a helybeli értelmiség, tanárok, tanítók munkáját dicséri. így Balmazújvároson is Varga Antal általános iskolai igazgató vezetésével tanítók csoportja végezte a gyűjtést tanítványaik bevonásával, név szerint: Harangi Péter, Kalmár Zoltán, Kunkli Péter, Sárkány Imre, Szilágyi László és Virág Ilona tanítók és Bertalan Imre, Boda Irén, Brücher Ernő, Eszenyi József, Eszenyi Margit, Hűse Lajos, Juhász Ferenc, Karádi Zsuzsanna, Katona Gábor, Katona Sándor, Kerekes Etelka, Kovács Zsuzsanna, H. Nagy Gábor, Nagy Ilona, Zs. Nagy Irén, Schwarz Lívia, Szarvas Róza, Szilágyi Gabriella, Tar Gábor, Varga Antal, a községi általános iskola 1947/48-as tanévben VII. osztályos tanulói. Az országos mozgalom eredményeként húszezernyi adatot tartalmazó gyűjtemény került az ELTE Néprajzi Intézetébe, i