Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)
meglátta a magyar huszárt, megveregette a vállát és azt mondta: „Ne félj, magyar huszár, megsegít a magyarok Istene!". Ezért a földesasszonyt is elfogták és Debrecenbe vitték. Az ura is vele ment. Lelőtték azt a tisztet, aki elvitte, így engedték csak haza. Nagyon derék, jó asszonynak emlegették az öregek ezt a Szemere Klárát. (3.) Suba János 18 éves volt a 48-as háború idején, attól hallottam egyet-mást. ötet is el akarták az oroszok túszként hurcolni, de nem hagyta magát. A kastélyban szállottak meg az orosz tisztek, a magyar urak vezették őket. A népnek azt mondták, hogy a vallásháborgatás miatt jöttek be, el is mentek az oroszok a templomokba, de ott rend volt. A katonák a szik alatt táboroztak, a kapukat, kisajtókat odavitték tüzelni. (31.) Mikor az orosz katonák bejöttek falunkba 1848-ban 3 0 a faluban lévő összes Kossuth-bankót össze kellett szedni, amit aztán a Piacz téren elégettek. Az oroszok Csege felől jöttek be Újvárosra s a Darusi részen táboroztak le este, csak reggel engedtek nekik kétórai szabadrablást, s aztán kivonultak a faluból. Tisztek korbáccsal hajtották őket ki. (5.) Nagyanyám abban az időben özvegyasszony volt. Gazdálkodott. A gazdálkodásban a nagyapám testvére segítette. Egy alkalommal a kocsis terményt szállított. A szekérbe négy szép szürke ló volt befogva, és azokat az oroszok mind elvették. Nagyanyám nagyon sajnálta a lovait, és elhatározta, hogy viszszaszerzi az oroszoktól. Volt néhány arany pénze, és azzal elment az orosz tiszthez és az megörülvén az aranynak, visszaadta a lovakat. (10.) Kerekes Ferencnek nevezték az esküdtek közül az egyiket, akinek a muszkákat Debrecenig kellett volna vezetni. Látóképnél megmutatták a várost, de tovább kellett menni, egészen Kismacsig. Ahogy azt mondja Kerekes Ferenc: „Ott vannak Debrecen város tornyai!", abban a pillanatban megszólaltak Nagy Sándor ágyúi, és első lövésre levették a legfényesebb sisakú orosz tisztet. Ekkor igazolványt adtak nekik, hogy szabadon visszatérhetnek Újvárosra, hogy ne tartóztassa fel őket senki. Ugyanazon az úton nem mehettek. Józsa felé kellett kerülni, de mire odaértek, már akkor ott is oroszokkal találkoztak. Alig tudtak hazatérni, de mindenütt szabadon engedték őket, mihelyt az igazolványt felmutatták. Lehettek az 20
