Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)
tarttozott közigazgatásilag. 19 (5.) 1848—49-ES ESEMÉNYEK A márciusi események híre A 48-as márciusi eseményeket egy hét múlva tudták meg Újvároson Kossuth Lajos kéziratos újságjából. A jobbágyok kint szántottak a határban, mikor hírül hozták nekik az újságot a faluból. Rettenetes volt a lelkesedés. „Felszabadultunk, felszabadultunk!" — kiabálta mindenki. Az ekéket úgy hagyták kinn a földeken, mindenki szaladt be a faluba. Az újság kézről kézre, háztul-házhoz, utcáról-utcára járt. Ügy olvasták. A harcokba is nagy lelkesedéssel mentek. A zsellérek is. Rögtön alakult egy kaszás csapat. Ezek voltak a nemzetörök. önkéntesek voltak ezek. Maguk élelmezték magukat és saját költségükön szerelték fel magukat. Erdélybe mentek le a románokat leverni. De amikor a tarisznya elfogyott, hazajöttek. Ezeket aztán úgy csúfolták: „Kolozsvárig, meg vissza!". Sok honvéd is volt. Ezeket már sorozták, de önként jelentkeztek sokan a honvédseregbe. Én még több 48-as honvédet ismertem: Tokaji Kiss Sándort, Csige Andrást, Csige Bálintot, Zsúpos Gábort. Ezek lovastól, nyergestől, fegyverestől jöttek haza a szabadságharc leverése után. (6.) Nemzetőrök 48-ban kilenc felől támadták meg az országot. A honvédek mindenünnen kiverték az osztrákokat. Szégyenszemre az oroszok cárjához folyamodott a császár. így tudták csak leverni a szabadságharcot. 48-ban Petrovics József 2 0 kovácsmester egyenesítette a nemzetőrök kaszáját. A felesége híres bábaasszony volt. Ott volt a kovácsműhelye a Bethlen utca nyelvében, a katolikus Nagy utca 2 1 sarkán, ahol most a kocsma van. 22 (6.) Hajdúszoboszlón születtem lovashaj dú családból. Nagyapám sokat beszél az 1848/49-es szabadságharcról. Régen volt, mi13
