Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

Jegyzetek, irodalom

GONDY ÉS ECEY 9915.; Debreczen, 1892. november 9., hirdetés. Ï82 Debreczeni Ellenőr, 1893. október 5. Debreczeni Ellenőr, 1893. október 14. HBML, Tanácsülési jegyzőkönyv, 1894. ikt.sz. 8765.; Öngyilkos aggastyán. Debreczeni Ellenőr, 1895. május 20. Debreczen, 1895. május 20. Debreczen, 1883. augusztus 11. Debreczen, 1885. június 20. Debreczen, 1885. május 23. Szilágyi, 243. „Egyik kép a hortobágyi hídról van felvéve s a kanyargó vizű folyó partjain legelésző népes szarvasmarha nyájat ábrázol, a többi négy kép szép göndör fürtű magyar juh kosokat, napbarnított pipázó juhásszal különböző állásokban. Mind az öt képnek hátterét a végtelen puszta halványan elmosódó láthatára képezi." (Debreczen, 1887. június 11.) Az album 111.1915/22 leltári számon megtalálható a Déri Múzeumban. Lásd még a Debreczen 1886. május 31-i beszámolóját. Debreczeni Ellenőr, 1888. június 23.; Dóczy Gedeon (1832-1911) pedagógus, iskolaigazgató Debrecenben, Dóczy Györgyről lásd: Móricz Pál: Magyar sirató. Tahitótfalu, 1925. 130. Debreczen, 1884. május 28., 1892. szeptember 19. Debreczen, 1886. június 12., 1888. szeptember 29., stb. A tűzoltóegyletről készített csoportképe a kevés megmaradt Egey-felvétel egyike. A 48-as honvédek körében egyébként általános volt a tűzoltóegyletek alapítása, támogatása. Debreczen, 1892. május 31., 1893. június 13., július 17., stb. Egey István leányai sorsáról utoljára apjuk halálakor, a gyászjelentésből értesülünk: eszerint 1895-ben ketten, Mária és Róza már férjezettek, családosak, Karolin és Ludmilla pedig hajadonok voltak, s valószínűleg azok is maradtak, hiszen Lina már 36, Mici 30 éves volt ekkor: egyikük Bécsben lakott, a másikuk otthon, az apjánál. Hogy Mici élete során folytatta-e még a fényképészmesterséget, (esetleg Bécsben?) arról nincs tudomásunk. Vö.: Debreczeni Ellenőr, 1895. május 20., Debreczen, 1895. május 21. Debreczen, 1889. július 4., 1895. május 21. Debreczeni Ellenőr, 1882. június 24. Debreczen, 1875. március 16., 1876. június 1. A kirakatbeli fénykép propaganda-szerepét a társasági élet szereplőihez hasonlóan a rendezvényszervezők is hamar felismerték; Zempléni Árpád költő például, egy debreceni felolvasása előtt, a következő javaslatot tette a Csokonai Kör titkárához írott levelében a századfordulón: „Az érdeklődés hathatósabb felköltése céljából, azt hiszem, nem lenne rossz, ha a felolvasást megelőző hétre, kifüggesztés végett nagyobb üzletek és könyvkereskedők kirakatában: küldenék egy tucat fotográfiát. A lapokat nem olvassa mindenki, de sétálni szoktak az emberek, asszonyok és leányok, különösen a piac utcán. A felolvasás után aztán beszedetnéd a pofázmányokat s visszaküldenéd nekem postán." (DIM