Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
Előszó - Az első fényképészek Debrecenben
12 GONDY ÉS EGEY tásának ötletadója, valamint, s nem utolsó sorban az éppen ekkor elkészült, első állandónak nevezhető színházépület, a péterfiai deszkaszínház megépítésének kiharcolója, mecénása, művészeti tanácsadója, majd a kőszínház lelkes szorgalmazója és az érte indított gyűjtés vezetője. 4 Ő volt az, akit minden bizonnyal nem volt nagyon nehéz meggyőznie Szentkutynak, hogy frissen épült, Piac utcai házának udvarára fényképészműtermet építtessen, s azt éppen neki adja bérbe, hiszen törekvéseik egymást támogatták, így történt, hogy „az emeletes üvegtermet Vecsey úr építteti, a művészetek lelkes barátja, Farkas Ferenc úr udvarán és költségén, kinek e tényét bátran azok közé sorolhatjuk, melyek városunk szépítése és emelése ügyében történnek és a kor érdemkönyvébe íratvák". 5 Vecsey Imre egyébként szintén e lelkes, a haladás érdekében mecénáshajlandóságú polgárok egyike volt, építőmester, akinek a polgáriasodó, városiasodó Debrecen ma is látható, jellegzetes arcát köszönheti, a színház, a Csanak-ház, a gőzmalom, a gázgyár, és a főutca számtalan más köz- és magánépületének építője és tervezője. A hírek nem egyértelmű fogalmazásmódjából, tervrajzok híján, nem tudjuk megállapítani, hogy az emeletes üvegterem vajon milyen lehetett. Ebben az időben két módon hoztak létre ilyen rendeltetésű helyiségeket: vagy egy zárt udvarú épület udvarán húztak fel faszerkezetes, üvegfalú, Szentkuty István verzója, 1860-as évek eleje ideiglenes építményt, vagy pedig kihasználatlan tetőtereket építettek be, olykor a tető teljes elbontásával, az utcára néző üvegportál kialakításával. 6 A fogalmazásmódokból mindkét változatra lehet következtetni, hiszen előfordul a „legújabb minta szerinti emeletes fényirdát (építtetek)", „az emeletes üvegtermet Vecsey úr építteti Farkas Ferenc udvarán", „a Farkas-féle piaczutcai házban lévő fényirda", a „fényirdát szerel föl a Varkas-háznál" és „a Farkas-ház emeletében levő fényirda" fordulat egyaránt. 7 F,gyik sem zárja ki a másikat, hiszen emeletes éppúgy lehetett a fényirda a tetőtérben (lásd pl. Simonyi 8 ), mint ahogy udvaron levőnek mondják akkor is, ha az emeletre vagy a tetőtérbe kellett felmenni, hiszen onnan esett a bejárás, nem az utcáról (lásd Strelisky' ) ). Az utolsó kitétel, miszerint a fényirda a ház emeletében lenne,
