Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Gondy és Egey fényképészműterme a Teleki (Szent Anna) utcán

Egey István hortobágyi sorozatának egyik darabja, 1885, albumin nem jelent ugyan meg a könyvben, de erről már nem Egey tehet - talán Jókainál kallódtak el, ezért kellett mással helyettesíteni őket.

290 Az 1885-ös kiállításhoz kapcsolódó nagy városi vállalkozásban is részt vesz: Király Ferenc, a debreceni kiállítási bizottság titkára számára emlékül adott albumot a kiállítók és a városi tanácsosok arcképeivel az ő és Gondyék cége megosztva fényképezi tele.

291 1888-ban üzlete fellendítése céljából Dóczy Gedeon fiát, a jeles arcképfestőnek induló, akkor még akadémista Dóczy Györgyöt szerződtette „művezetőül", remélve, hogy „a fényképészet terén szerzett sok évi tapasztalatom Dóczy úrnak képzettsége és művészetével párosulva, biztosítékul szolgálnak a legkényesebb igényeknek is kielégíthetésére". Azt nem tudjuk, miben állott a festőművész segítsége, talán a képek színezését végezte, talán csak „nyári munkán" volt a műteremben, s ezt próbálta a mester kamatoztatni.

292 Elírt kapunk még arról, hogy egyszer műkedvelő előadás szereplőit, máskor Kossuth 90-ik születésnapja alkalmából vörössapkás honvédtársait GONDY ÉS ECEY 93 fényképezi le, maga is közéjük ülvén.

293 Olvashatjuk, többször is megjelenik a tűzoltómulatságokon, Imre öccsével együtt, s támogatja is az egyesületet.

294 Arról is értesülünk, hogy az Egey-lányok élénk társasági életet élnek - hiszen eladó sorban vannak - ünnepségekre, bálokra járnak.

295 Közben árván és özvegyen is maradnak: Egey felesége meghal vérhasban - ám rövidesen új asszonyt vesz maga mellé.

296 A hírharang azonban lassan elnémul, s aztán csak a halálesetről értesülünk: a nekrológ számol be utolsó éveinek hánvattatásairól. Egey István felvétele a debreceni Honvédemlékről, 1882 után