Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Egey István (1828-1895) és Egey Imre ( 1843-1911)

Metszet Gondyék képe alapján a Csokonai szoborról, 1871 majd olyan nagy karriert fut be a műteremben, a 7576-os számot viseli. Addig, s azon túl is, csak néhány apróbb kellék fordul elő újdonságként, de mindig csak egy-egy, vagy néhány egymást követő alkalomra: egy ónkupa, egy bambusz sétapálca, egy ostor, egy lepkeháló, egy üvegburás óra, egy aranykeretes nagy tükör, egy kitömött sólyom, egy újabb, ezúttal gótikus, szétszedhető oszlop, kisebb szőnyegek. Lehetséges, hogy ezeknek a tárgyaknak egy része nem is a műtermi kelléktárhoz tartozott, hanem a fényképész háztartásának részét képezte, csak alkalmilag vették elő őket. A kisebb tárgyak esetében, amilyenek a virágok is, erre gondolhatunk, de ilyen lehet a nagy tükör is, mert ezt szinte egyáltalán nem használják, annak ellenére, hogy szép beállítás érhető el a segítségével. Ebben a műteremben aztán már csak egy gyerekek fényképezéséhez használható, kihúzva magasítható támlájú széket szerez be a mester, és egy valóban már a giccs kategóriájába sorolható, talapzaton álló vesszőnyalábot, mely asztallá alakíthatóig !). Feltűnő, hogy a festett díszletekre az újdonság varázsának elmúltával szinte egyáltalán nem tartott igényt a közönség, a legtöbb kép egyszínű háttér előtt, egy vagy két bútordarabba], drapériával készült. A képek egymásutánját szemlélve, az is megfigyelhető, sajnos, hogy sem a beállítással, sem a Metszet Gondyék képe alapján a Csokonai-házról, 1871