Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Mi, fényképészek - Gondy és Egey fényképészműterme a Cegléd utcán

GONDY ÉS ECEY és a laboratórium lehetett a félemeleti műterem­mel egy helyiségben, abból leválasztva is, (hiszen a nedveseljárás idejében a frissen öntött lemezzel nem lehetett messzire sétálni, azonnal használni kellett). Az itt készült fényképeket szemlélve látszik, hogy a műterem felszereltsége kezdetben igen szerény volt: az első hatvan képen mindössze hat díszlet­elem szerepel a lefényképezett személyek mellett, meglehetősen nagy variabilitással - nem beszélve a mell képekről, amelyek természetesen díszlet nélküliek, esetleg körben matricával kitakartak. A hat díszletelem minden fotóatelier alapvető kelléke volt: 1 ötös osztású fél-korlát, 1 poszta­mens vagy oszlop, 1 magas támlájú nádfonatos Thonet-szék, (külön lábtartóval - ezt azonban csak később, gyerekfelvételeknél használják), 2 egyforma, kerek támlájú kárpitos szék, 1 mintás szőnyeg és 1 minta nélküli függöny, amely azon­ban csak egyszer-kétszer vétetett használatba. A 61. képen feltűnik még 1 faragott lábú asztalka, később néhány apróbb kellék: könyvek, pecsétes levelek, fényképalbumok. 1865 áprilisára, a januári nyitás óta, a műterem beazonosíthatóan körülbelül 130 vizit-portrét készített (az esetleges nagyobb méretű csoport­képeket, eseményfotókat nem tudjuk számba venni). „Városunkban a fényképeztetés valódi mánia - írja a Hortobágy szeptemberben - a Gondy és Társa 67-2169. (I.A151 -153) Hölgyek a műteremben egy délután, Detzkyné főkötőben, viselőben, Kohn Lina sétához öltözve, esernyővel, Szemán Borbála kendőben - ünneplőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom