Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
Jegyzetek, irodalom
12 Gondy Károly: Millenniumi képek 1II-IV. Debreczen, 1896. október 21., november 27. Gondy Károly: Börzeliberalizmus - összeférhetetlenség. Debreczen, 1900. május 21.; Nyíltlevél Biczó úrnak. Debreczen, 1896. március 6. 1 Lackó Mihály: Ki beszél? A rétor képe a Hitelben és a Kelet népében. In: Széchenyi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok. Budapest, 2001. 24-25. Mazsu János: A hazai értelmiség fejlődésének néhány sajátossága a múlt század közepét követő évtizedekben (Gondolatok a hazai értelmiség XIX. századi fejlődéséről és fogalmáról). MTT XVII., 1984. 27-28.; Bárány Tamás: Polgárosodás? Nagyvilág, 1999/1-2. 110-112. Gondy Károly: Fent és lent. Debreczen, 1898. január 4. Irinyi, 131-132. Vargyas Endre, Tóvölgyi Titusz, Gracza György, Kecskeméthy Aurél, Horváth Mihály, Pauler Gyula, Marczali Henrik, Kászonyi Dániel, Sommsich Pál munkáit, illetve Görgey, Klapka, Pulszky Teréz, Teleky Sándor, Széchenyi és Kossuth visszaemlékezéseit és eredeti írásait szerezte be. A gyűjtés a viszonylag nagynak tűnő mennyiség és a többirányú megközelítés ellenére meglehetősen esetleges, a szerzők többnyire egy-egy művükkel szerepelnek csupán, csak Széchenyi István neve lordul elő többször: három saját műve, (Hunnia, Kelet népe és a Blick, melyet hagyatékból vásárolt Gondy 1899-ben), illetve Kossuth neki írott Felelete és Kecskeméthy Aurél róla szóló munkája GONDY ÉS ECEY révén. Maga Kossuth emigrációs iratainak hét kötetével van képviselve. Gondy könyvtárát a Debreceni Irodalmi Múzeum gyűjteményében található, három csomó, nemzetiszínű zsinórral összefűzött, kettéhajtott negyedrétíves papírra, kézzel írott, tematikus felosztású listából ismerjük, amelyről azonban sem azt nem tudjuk, mikor készült, sem azt, hogy ki készítette, sőt azt sem, hogy honnan és miért került be a múzeum gyűjteményébe. (K.X. 74.27.1-4.) Feltételezésekre és következtetésekre támaszkodhatunk csupán. A kézirat a „Gondy Károly könyvtárából" címet viseli, lehetséges tehát, hogy nem a könyvtár egészét tartalmazza (bár a címek előtt szereplő tételszámok, öszszesítve, megegyeznek a könyvek tényleges mennyiségével). A fényképész kézírását ismerve, látható, hogy a lista nem az ő keze munkája, de készítésének célja nem világos. A benne szereplő utolsó megjelenési dátumból következtetve, 1905 után készült, de azt nem tudhatjuk, mennyi idővel utána, tehát hogy még Gondy életében, katalogizálási céllal írták-e össze a könyvtárat, s később sem egészítették ki, vagy halála után, s ez esetben utolsó hat évében nem vásárolt újabb (vagy legalábbis új megjelenésű) műveket. Valószínűnek látszik, hogy diktálás alapján készült, és a jegyző (akiben minden bizonnyal egy nőt, talán Gondy feleségét kell látnunk) nem egészen volt tisztában az idegen nyelvek szabályaival, de
