Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Mi, írók

GONDY ÉS ECEY amely férfikarra átdolgozott népdalokat tartalmazott, bár ennek meg talán inkább gyakorlati hasznát kell keresnünk. Nem volt a könyvtárban Kazinczy-, Kölcsey-, Berzsenyi-kötet, még a Csokonai Kör által kiadott válogatott Csokonai-versek sem, de romantikusok, Kisfaludy Károly vagy Vörösmarty sem. Arany János is csak hátrahagyott iratainak és kisebb költeményeinek kiadásával van jelen. Nem kaptak helyet a gyűjteményben Gondy kortársai sem: nemhogy regényírók, (különös például Mikszáth hiánya), de költők sem. És ha az alapok hiányoztak, nem lehetett felépítmény: sem a századvég ködlovagjai, sem a modern magyar irodalom századforduló után jelentkező ifjú harcosai nem tudták megvívni ezt a klasszikusokból épült várat. A szecesszió az irodalomban sem volt Gondy Károly ínyére: ezt a korszakot már idegen nyelvű szépirodalom sem reprezentálja a gyűjteményben. Tudományosság tekintetében azonban már sokkal inkább lehet modernnek és nemzetinek nevezni ezt a gyűjteményt - még ha következetesnek ebből a szempontból sem. A történettudományi munkák között a magyar történelmi művek mellett hat kötet foglalkozik a francia forradalom eseményeivel, illetve a felvilágosodás korszakával (Voltaire, Lamartine, Burette és Thiers) - valamennyi 1840-es évekbeli megjelenési dátummal, lehetséges tehát, mint említettük, hogy ezek örökségként szálltak rá. Volt három Ausztria történetét tárgyaló könyve, és olvashatott, ha akart, az oláhok, az oroszok, a rómaiak történetéről, a lengyel alkotmányról, a spanyol inkvizícióról, politikatudományról és hadügyről is; és természetesen megvette Debrecen történetének mindkét feldolgozását, Szűcs Sándor és Zelizy Dániel munkáját is. A később az ekkoriban kibontakozó néprajztudomány gyökereiként tételezett, Bél Mátyás honismertető iskolája nyomán születő, a saját haza természetföldrajzi vagy népismereti szempontú leírásai is szerepeltek a könyvtárban.

41,2 Számtalan útleírása és útikalauza volt a világ más tájairól is, tudományos munkák éppen úgy, mint népszerű kiadványok (jellemző, hogy a Jókaitól a könyvtárban található egyetlen mű a Benyovszky-életrajz és útleírás négy díszkötésű kötete); de a földrajz, a geológia, a csillagászat általában is érdekelte; öszszességében mintegy harmincöt kötet sorolható e csoportba tematikailag. Könyvtára dísze lehetett az a francia kiadású, négy lapból álló térkép, (mellette a „felhúzva" kitétel szerepel a könyvlistában, vagyis kasírozva és kiakasztva tartották), amely a Magyar Királyság 1848-as állapotát ábrázolta. Az útikalauzok talán valóságos utazásai helyszíneit is megmutatják, a szövegekkel összevetve, ezek alapján sejthető, hogy járt Németország több városában, Bécsben és Milánóban, Párizsban, és talán Londonban is. Érdekelte a jogtudomány, erről a témáról legalább tíz kötetet beszerzett, Önügyvédet és magyar jog-