Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézust megalázzák és kigúnyolják

Ecce Homo! A Krisztus Pilátus előtt c. festmény térkompozíciójáról mondottak könnyen igazolhatók a másodikként, a terem főfalán kiállított, Ecce Homo c. festmény bemutatásával. Ez a kép szerencsére - azt követően is az eredetileg neki készült helyen maradhatott a Munkácsy-teremben, hogy a trilógia másik két darabja a szomszédos falakra került. A festmények keletkezési sorrendje ugyan nem azonos a kiállítás sorrendjével, de a szenvedéstörténet eseménysorozatában itt a helye, a Krisztus Pilátus előtt és Golgota között. Elgondolkodhatunk azon, hogy Munkácsy a Krisztus Pilátus előtt kirobbanó sikere után tizenöt, de még a Golgota vegyes fogadtatása után is tizenkét esztendővel, több nagy, alig befejezett vagy folyamatban lévő munkája mellett (Bécs: múzeumi freskó, Budapest: Honfoglalás), elhatalmasodó betegségével viaskodva, miért fordult vissza a szenvedéstörténet témájához. Semmiféle kötelező ígéretről vagy különösebb érdekről nem tudunk, ami belekényszerítette volna egy ilyen hatalmas, már-már erejét meghaladó munkába akkor, amikor egyébként is határidők szorongatásában vergődött. S ha mégis így döntött, miért nem választott valami olyan jelenetet, Mérete: 403 * 650 cm. Az Ecce Homo c. festményt Munkácsy a magyar honfoglalási millennium évében, 1896-ban, sok segítséggel fejezte be. A képet Déri Frigyes vásárolta meg, és az ő hagyatékával együtt került Debrecenbe. A Déri Múzeum épületének architektúráját is e kép, illetve az Ecce Homo számára tervezett Munkácsy-terem határozta meg. Jelenleg is a trilógiának csak ez az egy darabja van hazai tulajdonban.