Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézus pere

P - De hát mi gonoszat tett? Semmi halált érdemlő dolgot nem találtam benne. Megfenyítem tehát és elbocsátom. Zs (nem tágítottak, hanem nagy hangon követelték, hogy feszítse meg. A lármájuk egyre erősödött.) P (úgy döntött, legyen meg, amit kívánnak. Amint kérték, szabadon bocsátotta azt, akit lázadásért és gyilkosságért vetettek börtönbe. Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.) János 18,28-19,16 P (kint): — Miféle vádat hoztok fel ez ellen az ember ellen? Zs — Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna öt a kezedbe. P - Vegyétek át ti öt, és ítéljétek el a törvényetek szerinti Zs — Nekünk senkit sem szabad megölnünk. * * * P (bent): — Te vagy-e a zsidók királya? J — Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam? P — Hát zsidó vagyok én? Saját nemzeted és a főpapok adtak téged a kezembe. Mit tettél? J - Az én országom nem ebből a világból való. Ha az én országom ebből a világból volna, szolgáim harcra kelnének, hogy a zsidók kezébe ne kerüljek. De az én országom nem innen való. P — Tehát király vagy te? J —Te mondod, hogy király vagyok. Arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat a szavamra. P - Mi az igazság? (E szavak után ismét kiment a zsidókhoz.) * * * P - En semmi vétket sem találok őbenne. Szokás pedig nálatok, hogy húsvétkor szabadon bocsássak nektek valakit. Akarjátok-e, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát? Zs — Ne ezt, hanem Barabást! * * * P (újra kiment): — íme, kihozom őt nektek, hogy megtudjátok, hogy semmi vétket sem találok benne. J (kijött, töviskoronával, bíborköpenyben) P — íme az ember! Zs — Feszítsd meg, feszítsd meg! P - Vegyétek át ti öt, és feszítsétek keresztre, mert én nem találok vétket benne. Zs — Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát! * * * P (ismét bent): — Honnan való vagy te? J (nem válaszolt) Zs — Nekem nem válaszolsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, és arra, hogy megfeszítselek? J - Semmi hatalmad sem volna felettem, ha onnan felülről nem adatott volna neked. Ezért annak, aki engem a kezedbe adott, nagyobb a bűne. P (azon volt, hogy elbocsássa. Kimegy.) Zs - Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja! Mindaz, aki királlyá teszi magát, ellenszegül a császárnak. P (kihozatta Jézust, és a bírói székbe ült): - íme a ti királyotok! Zs - El vele, el vele, feszítsd meg őt! P —A királyotokat feszítsem meg? Zs — Nincs királyunk, csak császárunk! P (Akkor aztán kezükbe adta őt, hogy feszítsék meg. Azok átvették Jézust.) * * * (Pilátus egy feliratot is készíttetett és a kereszt fölé helyeztette: „A názáreti Jézus, a zsidók királya".) Zs — Ne azt írd: A zsidók királya, hanem: Ez azt mondta: A zsidók királya vagyok! P — Amit írtam, azt megírtam!