Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)
Befogadás-lélektani lehetőségek
Befogadás-lélektani lehetőségek Ma is, mint az ősbemutatók alkalmával, a terembe lépve a látogatók szinte templomban érzik magukat, hirtelen elcsendesednek, sokan - nyíltan vagy titkon — keresztet vetnek, előfordul, hogy le is térdelnek, imádkoznak a képek előtt. Az ilyen áhítatos cselekedetek főként a külföldről vagy határainkon túlról érkezőkre jellemzők. Vannak, akik nem tárják fel mások előtt vallási érzelmeiket, hanem inkább csöndesen meghúzódnak a teremben. Mások úgy leplezik megrendülésüket, hogy objektív „műértőként" megcsodálják a képek méreteit, színeit, észreveszik az ábrázolt jellemek sokféleségét, de látható jelét nem adják a képekhez vagy Jézushoz fűződő személyes érzelmi viszonyuknak. Lélektani tanulmány tudná csak értelmezni azt a zavart örömet, amely a hazai látogatók nagy részénél megfigyelhető: hálásak a profán helyszín „szentségéért", a képek által felidézett vallási emlékek otthonosságáért, s azért, hogy érzelmeiknek mégsem kell - többségük számára idegen - „templomi" formát adni. Az évek során vallási tájékozatlanságot és bibliai ismerethiányt gyakran tapasztaltam, de ellenséges, a témát elutasító vagy a művészi eszközöket, esetleg a magyarázatot lebecsülő megnyilvánulásokat soha! Még közömbösséget sem! Ez abból is adódik, hogy igen sokan a Déri Múzeumot ezekért a képekért keresik fel, és határozottan igénylik a bibliai és művészettörténeti magyarázatot. Az előadások, zenés tárlatvezetések után nem egyszer megtiszteltek a résztvevők azzal, hogy a személyes alkalmat kivárva, kérdéseikkel együtt kimondják hit-vallomásukat is, vagy legalább felidézzék múltbeli vallásosságuk pozitív emlékeit. Hasonló tapasztalatokról számolnak be a múzeumi munkatársak és az idegenvezetők is. Egy alkalommal, amikor tárlatvezetést tartottam, egy kamasz fiú a terembe lépve felkiáltott: „Egész jó óriásplakátok!" Ez a nyugtalanító megjegyzés indított arra, hogy a szóbeli művészettörténeti és bibliai ismeretterjesztés mellett, az ábrázolt cselekmény látványából kiindulva, írásban is megkíséreljem a trilógia és a bibliai szenvedéstörténet még mélyebb, szimbolikus értelmezését és magyarázatát. Újság- és folyóiratcikkek, tanulmányok, hangverseny-megnyitók formájában is terjesztettem azokat a meglá-