Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézus kereszthalála

Feleségének írott leveléből is tudjuk, hogy az alkotás intenzív szakaszában Munkácsy személyiségének lényegét megérintette a Biblia, és minél mélyebben megismerte Jézus alakját, annál inkább magával ragadta ez az ideál. Abból a tényből pedig, hogy saját magát is felköttette a keresztre, nemcsak arra következtethetünk, hogy saját testének anatómiai tapasztalatára volt szüksége az izmok, ízületek élethű megfestéséhez, hanem arra is, hogy fizikai értelemben is bele akart helyezkedni Krisztus szenvedésébe. Ez pedig tovább mélyítette lelki fogékonyságát. Renan nagyhatású könyvében ugyan Jézusnak az emberi szenvedéssel való azonosulása domborodik ki, de az emberi viszonosságot kifejező, részvállaló, laikus vallásosság sem volt idegen a kor francia katolicizmusától, amely kevésbé volt klerikális és naiv, mint a közép-európai. Munkácsy érzelmi fogékonysága mutatkozik meg a felesége számára festett kereszt-kompozícióján, amelyen Krisztus szenvedésében osztoznak a gyászoló asszonyok, akik közé a gyermekét néhány éve elvesztett Munkácsyné is besorolhatta magát. Ezen a házi oltárképnek szánt, felesége imazsámolya fölé festett Golgotaképen a lelkét kilehelt Jézus fejét már isteni dicsfény övezi, és a szentképek egyéb, feltűnően hagyományos ikonográfiái sajátosságai, pl. angyalok is megjelentek. A Golgota tartalmi összefüggéseihez azonban Munkácsy nehezebben felismerhető szentírási szimbólumokat használt. Talán nem is volt ez mindig tudatos művelet, inkább