Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

Jegyzetek Szűcs Sándor-válogatásunk anyagát a legkülönbfélék helyről szedtük össze. Szó szerint pontos közlésre törekedtünk, a Szűcs Sándor által használt írásjeleken, írásmódokon mit sem változtattunk. Mindössze néhány nyilvánvaló sajtóhibát javítottunk ki. Szűcs Sándor munkáinak nagyobb hányada szűk publicitást biztosító vidéki hírlapok, hetilapok tárcáiként jelent meg. Füzetei, könyvei is kis példányszámban láttak napvilágot és azonnal elfogytak. Válogatásunk során felearányban használtunk fel hírlapi közléseket, illetve tudományosközművelődési folyóiratokban, könyveiben megjelent munkákat. Szűcs Sándor egy-egy témát többszörösen is feldolgozott. Nem ritka az az eset, hogy egy-egy téma első és egyben legjobb feldolgozása eldugott, mára már teljességgel hozzáférhetetlen újságok tárcája, elbeszélése, históriája. Az anyag kiválasztásában és sorrendbe állításában arra törekedtünk, hogy azok azon túl, hogy jellemzőek legyenek Szűcs Sándorra, meghatározóak, eligazítóak legyenek a további közlemények irányában is. A közlemények helyes sorrendjével sok magyarázattól, jegyzeteléstől szabadultunk meg. A közleményeket úgy igyekeztünk összeválogatni és olyan sorrendben közölni, hogy azok egymást magyarázzák, hogy egyes táj szavak, kifejezések a közlemény előzményeiből, tartalmából, nyelvi-szövegkörnyezetéből következően érthetővé váljanak. Ettől függetlenül a legszembetűnőbb szavakat, kifejezéseket a jegyzetekben magyarázzuk. Dankó Eva: Emlékezés az utolsó tanúra... Bevezető tanulmány Szűcs Sándor életéről és munkásságáról. Utalással Vass László: A magyar Atlantisz (Reggeli Magyarország 1942. febr. 22.); Antalffy Gyula: A puszta utolsó krónikása (Magyar Nemzet 1964. jan. 12.) és Az utolsó tanú (Magyar Nemzet 1973. jún. 17.) c. írásaira. A legfontosabb nekrológok: Molnár Zoltán: Szűcs Sándor halálára. Élet és irodalom 1982. aug.20.; Selmeczi-Kovács Attila: Szűcs Sándor (1903-1982). Néprajzi Hírek 1982. 3-4. sz.; Molnár Balázs: Szűcs Sándor (1903-1982). Honismeret 1982. 6. sz.; Antalffy Gyula: Az utolsó tanú. Emlékezés Szűcs Sándorra. Magyar Nemzet 1982. 225. sz.; Kaposvári Gyula: Szűcs Sándorra emlékezünk. Jászkunság 1982. 4. sz.; Molnár Balázs: Szűcs Sándor (1903-1982). Ethnographia 1983. 4. sz.; Bellon Tibor: Szűcs Sándor (1903-1982). Békési Élet 1983. 4. sz. - Vö.: Dankó Éva: Szűcs Sándor élete és munkássága. Folklór és Ethnográfía 18. Debrecen, 1984. Birtalan Szilágyi János = bajomi református lelkész. 1827-ben írt terjedelmes feljegyzéseit Szűcs Sándor forrásként használta. Egy részüket pedig Györffy István ki is adta (A Biharvármegyei Sárrét leírása 1827. Aquila XXVII. 1920. 60-70). Györffy István (Karcag 1884- Budapest 1939) = etnográfus, egyetemi tanár. Munkássága egésze, de különösen az 1922-ben kiadott Nagykunsági Krónika című munkája nagy hatással volt Szűcs Sándorra. Kurtáncsapatok = kóborló török martalóc csapatok. Pusztakovácsi = Bakonszeg sárréti község határrésze. Bessenyei György (Tiszabercel 1747-Pusztakovácsi 1811) = író, filozófus, a magyar felvilágosodás első szakaszának vezéregyénisége. Mária Terézia testőre, visszavonultan élt Pusztakovácsin. Bihari remete.