Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 36. Boszorkány-történetek a Nagysárrétről

Az is egy gulyásbojtárral esett meg, hogy a fölröppenő varjak közé vágta a botját s egyet eltalált közülük, éppen a fejére esett. Na, ha rám estél - káromkodott egyet - az enyém vagy és kipányvázlak, mint a csirkés kotlót szokták. A még élő varjút kikötötte a kunyhó oldalához. A strázsáló bojtár másnap esküdözött, hogy éjfélkor a varjú kotló módjára rikácsolt, majd így szólt: Megkeserülöd Bénkó, amiért így bántál a világra segítő bábáddal. A kevi bába volt, aki csakugyan meghalt azon az éjszakán. A varjú nem érte meg a reggelt. Nem sok idő multán a bojtárt megtaposta a bika. Attól kezdve mindig kornyadozott, jobbára a karám körül lézengett csak. El is pusztult, esztendőt sem töltött. Egy csikós pedig az ülőhelyül használt lókoponyával járta meg. Este a tűz mellett éppen rá akart telepedni, amikor hirtelen megmozdult az és rányerített. Még akkor elvitték egy távolabb eső halom tetejére, ahonnan heted napra eltűnt. Élnek régi mende-mondák, melyek szerint a határ bizonyos helyein, a rét némely szárazulatán kincs van elásva. Ezeket a tatár elől menekülők rejtették el, vagy üldözött zsiványok, esetleg egyéb titokzatos módon kerültek oda. A legtöbbön átok van s ördög és boszorkány őrzi. Azt tartják pl., hogy a püspökladányi Kincses-dombot csak félig lehetett kiásni, mert amikor idáig jutnak, egy nagy fekete kutya megjelenik és megakadályozza a további munkát. Ma már azonban a boszorkányoknak nincs otthonuk a Sárréten. - E felvetődő régi adatok után említsük még meg két érdekes körülményt. Feltűnő, hogy Bucsa, Zódony, Ösvényfő, Középér, Vészszegér, Csarna, Ferendek-gát környékéhez mennyi boszorkányos és egyéb babonás mendemonda (nem csupán a közöltek) fűződik. Bizonyára van ennek valami oka. Talán gondolhatunk Bucsának a tatárok által 1693-ban történt elpusztítására, vagy arra, hogy az e tájra eső Kemény-sziget és a rét apróbb szárazulatai a török-tatár időkben fő búvóhelye volt falvaink népének. Érdekes még, hogy a bihari rész legemlegetettebb boszorkányai - az öregek vallomása szerint - a Kunságból ide származó családokból kerültek ki. 46. ábra. Horváth Viktor - Gaál Gyula: Tükrös borotvatartó