Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 25. Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása

bonyolultabbá teszi az, hogy nemcsak időbelileg volt különböző nevük, hanem minden kis kanyarulatukat másképpen hívták, ami által a határon való eligazodást könnyítették meg, másrészt pedig azért volt így, mert a náddal borított laposokból, fertőkből előlépő érben senki sem gyanította az amarrébb belefolyót. Kövessük ezen nagyobb vízfolyások irányát. A Berettyónak is mondott ér Rábé felől jön, és Korhányér néven egy darabon községhatárt képez. A nevének eredete a néphagyomány szerint egy 1659-i török-magyar ütközettel kapcsolatos. A török tábor a község alatti Szőlőhalom (most régi temető) tetején sátorozott, a magyar sereg pedig az ér partján emelkedő Csete (v. Csata) -halmon. Az ütközetet a magyarok elvesztették, nagy részük elesett, sokan az ér vizébe fulladtak. Sírjaik a rabéi Cseteszíken lévő azonos kis dombok, miket Aprókhalmának neveznek. A győztes török seregnek felolvasták a Koránt. Innen vette volna nevét az ér, a csata helyén lévő Korhány határrész, a rajta levő Koránylaponyag és Korhányvölgy. Ez ér további szakasza Tőgátér nevet kap. A rajta levő hídon megy át a Dancsházára vivő szekérút, melynek ér felőli szakasza gáton, partálláson (Tökösgát) vezet. A múlt években csatornázás alkalmával téglákat hánytak ki itt a földből, talán a régi híd maradványait. Az ér neve talán eredetileg erről Kőgátér lehetett. Itt a folyás két ágra szakad: a főág a határ belseje felé veszi irányát, a másik ág pedig a határon tovább folyik, és Feketeér a neve. Nem egyéb, mint összekötő meder a határ belsejébe forduló és a határunkra e tájon lépő Kalló között. Ezen a részen emlegetik a Hazugeret. A Feketeeret hívták-e így régebben, vagy a vele összeköttetésben lévő keskeny, hosszú nádas mocsárnak a neve? - nem lehet bizonyosan megállapítani. Az elnevezés mindkettőre illik, mert csak akkor folytak, amikor ár idején vagy a Kalló, vagy a másik Berettyó-ág vize felülemelkedett a mélyebb medren. A Feketeér hajtása és az említett keskeny mocsár közti helyet Feketeszigetnek hívják, rajta van a Feketehalom. Erre van a Korgóér, rajta a Korgógát. A Kalló Inacsér néven lép községünk határára, a bárándi határról hozva a Bacsó nevű nagy tó vizét, és alkotja a Bacsózugot. Ettől kezdve formájáról Kacskar aér, vagy Kacskoraér a neve, és körülfolyja a Kacskarahátat, mely a határ legnagyobb árvízmentes területe. A többé-kevésbé délkeleti irányú szakasza a Gátközér, a Nehéznélaposán és a Berekén összefutó vadvizeket ide vezeti le a Gátyafoka s áradáskor ugyanezen a fokon át önti el az ér vize e nevezett helyeket. A Gátyafokánál a folyás nyugati irányt vesz fel, majd északra fordul; ettől kezdve Farkasér, mielőtt pedig elhagyná a bajomi határt, egy rövid szakaszon Papér a neve, átvezet rajta a bárándi földút a Papérgát nevű hídon. A Gátyafokánál van a Farkasérzug. A folyás közé eső határrészt kettéosztják: Külső- és Belsőfarkasérköz. E helyek szomszédságában, de már a bárándi határon egy Osereteleke nevű földgátat kanyarog körül a Kalló. A hagyomány szerint itt a bajomi várnak majorja, nagy juhkarámja, -aklai voltak. Talán éppen ezért volt e nádas ér kedves tartózkodási helye a farkasoknak. Rossz hírben tartották e határt mindvégig, még élő öregek is emlékeznek a farkasos időkre.

8 Végig az éroldalban kosárra szedhetjük a vasborsót, ami a víz lassú folyását tanúsítja, s hogy mily nagy szélességbe borította a ma már pusztuló medret.

9 8 A Farkasérköznck vetlc útját az 1700-as években egy bajomi gazda szolgája, Bárándra volt menendő, de nem tért vissza többé. Az itten dorbézoló farkasok számlájára írták a legényt, bár azt is vélték némelyek, hogy a vállára adott vadonatúj bunda ejtette meg az erkölcsét. (Bajomi közs.ház. Inqu. Jk.. - töredék) 9 Porral vegyült és vízzel elborított növényi részek rothadása által keletkezett konkréció. Treitz Péter: A vasborsó. Földt. Közi. XXXVI. Évf. 10-12. 1.