Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 19. Javasok a Nagysárréten

Javasok a Nagysárréten I. Javasaink gyógyszereik tekintélyesebb hányadának készítési módját csíziós füzetekből, múlt századi orvosi könyvekből tanulták. Efféle iratokat több alkalommal találtam tékáikban és a régiek immáron padlásra vetett hátrahagyott lim-lomja közt. Volt, aki a betűt nem ismervén, unokájával bagadoztatta a „tudományt". A mostaniak már népszerűsítő orvosi lexikonokból, természeti gyógymódokat tárgyaló művekből is okulnak, a maguk módján, így tehát szereiknél sokkal inkább jellemző rájuk a hozzájuk fűződő babona, a gyógyításnál gyakorolt egynémely, az ősiségből megőrzött eljárásuk, valamint a közösségi életben játszott szerepük. Az alábbiakban ilyen vonatkozású adatokon keresztül mutatom be a Nagysárrét emlegetettebb javasait.

1 II. Emberi betegségeket kezelő népi gyógyítóinkat az itteni községek 1700-as évekből, úgyszintén a későbbi időkből fennmaradt jegyzőkönyvei is javasoknak nevezik. Rendszerint nők, idős asszonyok. Mindenféle betegséget kezelnek, de némelyikük mint specialista híresedéit el. Van köztük, aki különösen a kenéshez ért igen jól. „Kezében van a tudomány", - mint mondják. „Könnyen megleli a keze a bajt. Rögtön oda tapint a nyavalyára." Ez a kenőasszony. Szárazon ken, vagy zsírral, írral, meg korán reggelenként éhnyállal, ahogyan a szükség kívánja. Van csontrakó, aki tört csontot, bevert oldalbordát, szétrepeszteti koponyát illesztget össze. Őt idézik egymás emlékezetébe a verekedő legények, imigyen fenyegetőzve: „Megállj, most a vénasszonyok kezére adlak!" A fájós fogakat is ők húzzák ki legügyesebben. A vajákos sebekkel bánik, meg fokadásokat hegeszt. Férfi javas ritkaságszámba megy. Egy-egy azonban mégis csak akad, hol eme, hol ama faluban. Foghúzáson kívül a férfiak gyógyításával foglalkozik, főként olyan esetekben, amikor azok restellnek asszony javashoz fordulni. Ezért hívják kanbábának. Leginkább a nemi betegségek gyógyításával szerez hírnevet.

2 - A kuruzsló elnevezés is járatos. így és kommendáló asszony titulussal a kisebb hírű, kevesebb tudományú gyógyítókat illetik. Úgy tetszik, mintha a javasok körén kívül álló kontároknak tekintenék őket. Ezt fejezte ki egyik öreg adatközlőm is, mondván: „Azok csak innen-onnan szedték, amit tudnak. Látásból, hallomásból." A javasok ugyanis a gyógyítás titkába nem avattak be akárkit. A hiedelem szerint csak arra hajlamosak közül való választott tanítványokkal közölték tudományukat. Csakis ilyenek juthatnak be a kompániájukba.

3 Minden hetedik esztendőben gyűlést tartanak, amelyre a más országiak is eljönnek s ezen az összejövetelen tudományukat kicserélgetik, egymást okosítják. Madárrá változnak és úgy mennek a gyűlésre. Sok régi hagyományt őrző öreg Demjén Sándor (Bajomban) úgy tudta, hogy bagoly képét öltik magukra, a kéményen szállnak ki és a ház gerincéről repülnek el. 1 A Sárrét népi gyógyszereiről cs gyógyító eljárásairól több mint ezer bő adatol tartalmazó gyűjteményeméi más alkalommal közlöm. 2 Az olyan közlés, amely szerint „bábaasszonyi teendőket" is végeznének, csakis lèves adaton cs az elnevezés helytelen értelmezésén alapulhat. /L. pl. Nadányi: Bihar-vármegye. Bp. 1938.97.17 3 Egyik adatközlőm is a szomszédasszonyáról beszélvén, aki javas voll, rámutatott a kislányára: „Ez éppen olyan. Olyan a gusztusa. Már is mindig körülötte csctlik-bollik. Mondta is az öreg, hogy elválasztja ha felnő és mcglanílja a tudományra".