Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Szűcs Sándor írásai - 16. Sárréti pásztorszállások a múlt évszázadban

Megjegyzi róla, hogy ezelőtt mintegy 50 évvel még teleltetésre használták, 300-400 darab szarvasmarha is elfért benne.

5 - Bajomi lakos Demjén Sándor az Ecseg-puszta ványai határba eső részéről tudott télen is használt kerek karámokat. Perge nevezetű számadótól hallotta, hogy „Borzban, a Berettyó sarkánál megkínozta mellette a tél". A másik Rátában volt, nagy „zsombék-óllal", lovak teleltek benne. Kb. az 50-es években lehetett. A pásztorszállásról szóló eme híradások Ibn-Roszteh feljegyzését idézik fel az őshazabeli magyarokról: „Sátraik vannak s oda mennek, hol a legeltetésre több fű kínálkozik. Tartományuk kiterjedt s egyik határukat a Fekete-tenger alkotja s ebbe két folyam szakad s ezen folyamok közt laknak. Télvíz idején, aki ezen folyók valamelyikének közelében lakik, e folyóhoz húzódik s a telet partjain tölti el halászva; az otttartózkodás tél idején nekik alkalmasabb."

6 A réti pásztorkodás több és meggyőzőbb bizonyítékát is őrizhette annak, hogy késői korszakaink pásztorélete töretlen leszármazottja honfoglaláskori pásztorkodásunknak. A tiszántúli ártér összefüggő hatalmas rétségeiben kialakult, majd a történelem különböző korszakaiban eltünedezett apró falvacskák földművelése nem törhette meg ezen leszármazás vonalát.

7 S így a betelepülő nomád kunok szerepe sem éppen olyan lehet, amilyennek eddigi ismereteink alapján látjuk. Mindezt azonban történeti-néprajzi és etnológiai kutatások dönthetnek el; ezek hiányát meglehetősen nagy pásztoréleti irodalmunk se pótolja. - Jelen dolgozat célja csupán e kései adatok megőrzése. 21. ábra. Csikós Tóth András: Kontyoskunyhó 5 Györffy Islván: Magyar falu, magyar ház (Budapest, 1943.) 81. ábra. 6 Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái (Budapest, 1904.) 7 A hortobágyi feltárt faluhelyek is erről tanúskodnak. - Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyháztalan falvak. (Debrecen, 1925.) 5-10.1. - Sőregi János: A hortobágy-görbeháti középkori templom és temető. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1934. 131. 1.)