P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Beregszászi cserépedények

Beregszászi cserépedények Beregszász, Bereg megye székhelye feltehetően jelentős fazekasközpont volt az elmúlt századokban, ennek ellenére igen kevés adat áll történetéről rendelkezésünkre. Bizonyára már a XVII. században dolgoztak itt fazekasok, ugyanis 1649-ben 10 cserépcsinálót említenek Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony összeírásában. 1768-ban hét fazekast írtak össze.

9 A XIX. században a kelet felé vándorló sárospataki fazekaslegények egyik állomása volt a város, ebből feltétlenül a helyi fazekasság ismertségére és hírnevére gondolhatunk.

10 1874ben alakult meg az ipartársulat, amelyet a takácsokkal együtt 20 taggal hoztak létre.

11 1885-ben 15 mester dolgozott a városban,

12 közülük Bajusz Mihályra hívjuk fel a figyelmet. A munkácsi edények között ismerünk egy úrasztali boroskorsót 1809-ből, amelynek mestere Bajusz L. volt.

13 Mivel ez nem olyan gyakori családnév, felvetjük, hogy esetleg azonos családról van szó, adatunk Beregszász és Munkács fazekassága kapcsolatának lehet egyik bizonyítéka. A XIX-XX. század fordulóján több mint 10 fazekas működött a városban.

14 A Déri Múzeum 1949-ben szerzett egy edénysorozatot Beregszászról, idesorolásukat egyelőre ez indokolja. A teljes egyöntetűséget mutató sorozat korsókból, szilkékből, tányérokból és gyertyatartókból áll, díszítményük egy kivételével karcolással készült. A korsók kissé lapított gömb testűek rövid nyakkal, összenyomott korsó szájjal, ebből indul az ivócseccsel ellátott fül. Díszítésük a öböl felső részén húzódik, koszorú alakban egymásból induló, fekvő csepp alakú, belsejükben kockázott elemek keskeny végükön két spirál, nyakukon szerény minta

15 (4-5. kép). Díszítményük azonossága ellenére egyik igényesebb, másik egyszerűbb munkának tűnik. A négy szilke rézsútos szájperemű, a korsókhoz kissé hasonló formájuk széles szájú, fülük a szájperemből indul. Az egyik díszítménye ugyanaz, mint a korsóké

16 (6. kép), a másodikon a korsók nyakán látott vonalak és körök váltakoznak kockázott közepű négyzetekkel. Itt új elemként említjük a nyak alatti és a talp feletti hullámvonalat illetve csíkokat

17 (7. kép). 9 Lehoczky Tivadar 1996. 382. ,0 Kresz Mária 1991 a. 59. térkép. 11 Lehoczky Tivadar im. 459. 12 Jekelfalussy József 1885. 351. Nevük a következő: Bajusz Mihály, Bálint Mihály, Csók Sándor, Darabánt János, Dobra Mihály, Gerzsenyi Menyhért, Jaszip Gábor, László Pál, Madarász László, Marosi Sándor, Oláh Sándor, Pető János, Sándor András, Sándor János, Varga Károly. 13 P. Szalay Emőke 1999. 343. 14 Kresz Mária 1991 a. 59. térkép. 15 Ltsz.: V. 1949. 44. m.: 20 cm., V. 1949. 45. m.: 20 cm. 16 Ltsz.: V. 1949. 41. m.: 13 cm. 17 Ltsz.: V. 1949. 43. irt: 13,5 cm.