P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Feltételezett mezőtelegdi edények
Egy nagyméretű zöldmázas korsót is idesorolunk feltételesen. Elsősorban jellegzetes formájára hívjuk fel a figyelmet. Az arányos test csaknem tökéletes gömb alakú, különbözik a nagyváradi edények alakjától, amelyek szintén közelítenek a gömbhöz, de talpból emelkedésük meredekebb, ezért a test közepénél kissé feljebb érik el legnagyobb átmérőjüket 281 (203. kép). Az előbbihez való hasonlósága alapján úgyszintén telegdinek véljük azt a zöldmázas korsót, amelynek oldalán ugyanaz a ferdén futó alig észrevehető barázda sor látható mint az előbbin, nyakán úgyszintén ott találjuk a többszörös karcolt vonaldíszt 282 (204. kép). Ugyancsak telegdi lehet az a gömbtestű korsó, amelynek szája rövidebb mint egy váradinak tartotté, sajátosnak tartjuk a vállon lévő többszörös bekarcolt csíkot, amelyet telegdi korsón láthatunk 283 (205. kép). Egy kis kulacsot is feltételesen itteninek vélünk, amelyen a látott váradi val szemben két szíjtartó pár van, szája mellett két becsavarodó pánt. A domborműves díszítés csillag alakú, a szárak végén beütött díszítésű gomb 284 (206. kép). A díszedények mellett mindennapi használati edényeket is nagy számban készítettek a mezőtelegdiek. Az elsőként bemutatott egyfülű gömbölyű fazék sajátosságának tűnik a kissé felívelő fül, emellett a díszítése is jellegzetes. Közvetlenül a szájperem alatt látjuk az elmosódott vízszintes csíkokat, ebből indul ki a fül irányába megnyúlt nagy karéjok sora, majd alul újból több csík zárja a díszítményt. Ez a minta szintén ismert a közelmúltban végzett feltárásokon előkerült edényekről 285 (207. kép). A mezőtelegdi fazekaknak ismerjük egy olyan változatát, amelynél a fül a függőleges szájperem alatt lévő gyűrűből indul. Az egyik fazékon az előbbi széles dőlt hullámsávot látjuk 286 (208. kép), a másik esetében fehér földfestékes vonalak és sávok sorakoznak 287 (209. kép). Jelenleg itt említjük azokat az egyfülű fazekakat, amelyek már nem a korábbi gömbölyű formát követik, hanem a széles fenekű típushoz sorolhatók. További sajátosságuk, hogy szájperemük nem tagolt, hanem vízszintesen kihajló. Nagyobb részük két helyről, Sárándról és Bárándról került a múzeumba, de hajdúszováti és vámospércsi használatú is van közöttük. Díszítésük a sötétbarna mázzal bevont szájperem és a dőlt hullámvonal 288 (210-211-212-213. kép). A bárándi, de különösen a sárándi egy háztartásban használt hét edény azt mutatja, hogy még a XX. század középső harmadában is nagyszámú főzőedényt használtak egy-egy tehetősebb falusi háztartásban. 281 Ltsz.: V. 71. 231.1. m.: 35,8 cm. 282 Ltsz.: V. 97. 74. l.m.:30 cm. 283 Ltsz.: V. 69. 76.1. m.: 24,5 cm. Komádiban használták. 284 Ltsz.: V. 63. 50.1. 8. m.: 19 cm. Ugyancsak Komádiból került elő. 285 Ltsz.: V. 63. 79.1. 13. m.: 22 cm. Használat helye: Nagykereki. 286 Ltsz.: V. 71. 236. 1. m.: 27,6 cm. 287 Ltsz.: V. 71. 234. 1. m.: 27,7 cm. 288 Ltsz.: V. 92. 37.1. m.: 19 cm, Vámospércs. V. 86. 46.1. m.: 20 cm, Hajdúszovát. V. 97.1. 9. m.: 22,1 cm, Sáránd. (211. kép), V. 86. 45. 1. m.: 22,1 cm, Hajdúszovát. V. 92. 37. 1. m.: 19 cm, Vámospércs. V. 82. 142. 1. m.: 20,5 cm, Debrecen a fényképen sorrendjében, valamint a következők: V. 71. 237. 1. m.: 29 cm, Hajduhadház. V.82. 132. 1. m.: 21 cm, Báránd. V. 82. 122. 1. m.: 24,7 cm, Báránd. V. 82. 134. 1. m.: 26,5 cm, Báránd. V. 97. 1. 7. m.: 27,5 cm, Sáránd. V. 97. 1. 10. m.: 26 cm, Sáránd. V. 97. 1. 11. m.: 26 cm, Sáránd. V. 97. 1. 12. m.: 21 cm, Sáránd.
