P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Váradi kerámiák
Itt említünk egy kis nőalakú korsót Az edényke öble olyan gömb alakú mint a korsóké. Díszítése alapján, amely sárga-zöld színű igen egyszerű minta, véljük, hogy Nagyváradon készülhetett. Annak alapján, hogy Debrecenből is maradt fenn nőalakú kerámia, amely bár szintén nem évszámos, de összevetve más edényekkel, korát a XIX. század középső harmadára, az 1830-40-es évekre tettük 250 , feltehetően, ez is ekörül készülhetett 251 (179. kép). Jelenlegi ismereteink szerint a váradi fazekasokhoz kapcsolható emlékanyag másik csoportja teljesen különbözik az előbb bemutatottaktól. Ezeken az edényeken egészen más jellegű, habános díszítménnyel találkozunk, valamint maguk az edények is eltérnek. Jelenleg két formát ismerünk csupán, tálakat és bokályokat. Elsőként a kisebb-nagyobb méretű tó/akról szólunk. Viszonylag széles karimájuk törésvonallal megy át az öbölrészbe, némiképp emlékeztet a habánok által kedvelt és használt széles karimájú formához. Az általunk jelenleg ismert tálsorozat olyan egyöntetűséget mutat, hogy feltételezzük, egy mester munkája mindegyik. Jellegzetességük, hogy a perem szélén kettős vonalak között hullámvonal kígyózik. Másik sajátosság, hogy az öbölben a teljes átmérőnél kisebb kettős vonal fogja keretbe a díszítményt. A peremet negyedeli a két ív közül kiemelkedő hosszú levél, közöttük egymáson áthúzott két-két vonal illetve három petty. Az öböl díszítménye mutat inkább habános jelleget. A díszítményt vékony mangánbarna vonalak keretezik, amely az egyes elemeken jóval túl ér. Az egyik változatnál rövid száron két gránátalma, felette két oldalra nyíló naturalisztikusan ábrázolt rózsa, amely a fajanszok díszítményére hasonlít, felettük palmetta és hosszúkás levél 252 (180-181. kép). A harmadik tűnik a legigényesebbnek, itt a szélt hullámvonal szegélyezi 253 (182. kép). A következő tál annyiban tér el, hogy a minta központjában két rózsa látható, így a díszítmény szimmetrikussá válik 254 (183. kép). Ebben a csoportban egy tálkán madár jelenik meg, de többi díszítőeleme teljesen megegyezik a felsoroltakkal. A sárga madár egy palmettán és két rózsán áll. Jellegzetes az alakja, kisfejű, rövid farkú, a begye alatti rész vonalkázott 255 (184. kép). Egy újabb formát mutatunk be utolsóként ebben a csoportban. A tál két összenyomott füllel ellátott, díszítése viszont olyan mint a többié azzal a különbséggel, hogy itt a perem két mintájában az ívek külseje vonalakkal díszített. Az előbbihez hasonló madár begye zöld, szárnya sárga 256 (185. kép). Az utolsó tálka kis méretű, ezért díszítménye nem különül el karimára és öbölre. Kis mérete miatt díszítménye is kevesebb, öblének közepén körvonalakkal határolva az ismert mintát látjuk azzal a különbséggel, hogy a virág szirmai különállók. Ehhez hasonló formával a tordai edények között is találkozunk, ahol felvetjük, hogy esetleg ez a forma lehetett az, 230 P. Szalay Emőke 1988. 3-7. 231 Ltsz.:V. 1914. 36. m.: 24 cm. 252 Ltsz.: V. 1921. 56. átm.: 28 cm., DGY. 1621. átm.: 22,3 cm. 253 Ltsz.: V. 1921. 52. átm.: 22 cm. 234 Ltsz.: V. 1921. 55. átm.: 28 cm. 255 Ltsz.: V. 1921. 54. átm.: 28 cm. 256 Ltsz.: DGY. 114. átm.: 28 cm.
