P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Feltételezett margitai és tasnádi edények
Már fentebb idéztük azt a levéltári adatot, amelyben a tasnádi fazekasokról is szó volt, mint a debreceni fazekasok vetélytársairól. Tasnád ugyancsak jelentős fazekasközpont lehetett, ahol számos mester dolgozott a XIX. század második felében. 1885-ben 22 iparengedéllyel rendelkező mester űzte a fazekas mesterséget, 1896-ban pedig 15. 171 Az itteni fazekassággal legutoljára röviden Petkes József foglalkozott. 172 A két központ közötti kapcsolatot mutatja, hogy Csata Elek, aki 1885-ben még Margitán dolgozott, 1896-ban mint tasnádi fazekas tűnik fel. Egyelőre egyetlen edényt kapcsolunk ide feltételesen, egy kétfülű fazekat. Az enyhén öblösödő edény sajátosságát a vállra helyezett kisméretű fülek jelentik, amelyekhez hasonlót Somlyón láthatunk. A díszítés sötétbarna holdazott mezőben zöld levelek között margaréta. A díszítmény elemei, a zöld és fehér szín, emlékeztetnek a margitai díszítményekre, utalva az előbbi fazekasra, ez bizonyára nem véletlen 173 (126. kép). 171 Jelekfalussy József 1885. 362. Bihari József, Borbély Sándor, Czövek András, Csata Elek, Dallos József, Dallos Zsigmond, Farkas Lajos, Fenyődi Sándor, Jakab Péter, Kupás Károly, Margitai Károly, Marota Károly, Mányi Gergely, Molnár Mihály, Olajos János, Somlyai Sándor, Sölte Lajos, Véső János, Vig István, Winkler György, Winkler György, Zsisku József. Uő. 1896. 576. Dallos Zsigmond, Fazekas Ferencz, Fazekas Lajos, Geréb Károly, Jakab Péter, Kiffer Pál, Kupás Károly, Lőcse Lajos, Nyesti Ferenc, Pál György, Szabó András, Stir Lajos, Véső János, Víg István, Zsiku József. 172 Petkes József 1999.142-149. 173 Ltsz.: V. 96. 37. Lm.: 19 cm.
