P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Magyarláposi edények

Egy kancsót sorolunk ide, amely belül fehér engobos, kívül barnászöld. Viszonylag széles fenekű, enyhén öblösödő testű, széles nyakú, szája kissé kihajló. Öble felett domború gyűrű, nyakán ferde mélyített bordák között vízszintes benyomott vonalak

162 (119. kép). Utolsóként mutatunk be egy olyan korsót, amely a magyarláposi fazekasok jellemző készítménye volt. A viszonylag széles fenekű, rézsútosan öblösödő testű, zöld mázas edény szűk, fehér nyakán kalapos férfifej ül. Korongolt fülén ívócsecs

163 (120. kép). Egy különleges formájú két fülű edényt feltételesen említünk itt. Az alsó rész öblösödése után behúzott dereka felett újból öblösödik, szája behúzott majd erőteljesen kihajló. Két füle az alsó részhez kapcsolódik, alul ujjbenyomással. Az edény alján ferde benyomott bordák, felső részén erőteljes ujjbenyomások sorakoznak. Sajátosnak vehetjük a jellegzetes szájperem fekete színét, amely megegyezik az elsőként bemutatott kis bögre mázazásával. Emellett visszautalunk a fentebb ismertetett kancsó hasonló ferde bordázására. Mindezekre hivatkozva vetjük fel esetleges itteni készítését

164 (121. kép). A bemutatott edényeket azért véljük magyarláposi készítésűeknek, mivel ott gyűjtötték őket. Tudván, hogy a településen dolgoztak fazekasok, felvetjük, hogy a viszonylag egyszerű használati edényeket valószínűleg a helyi fazekasoktól szerezték be a tulajdonosaik. 162 Ltsz.: V. 1941.8. m.: 19 cm. 163 Ltsz.: V. 1941. 10. m.: 26 cm. 164 Ltsz.: V. 81.36. Lm.: 20 cm.