P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Hódmezővásárhelyi kerámia
egymásba kapcsolódó spirál, felirata rövidebb 566 (420. kép). Valamivel kisebb, de ugyanezen kéz munkájának tűnik a következő 1885-as butella, előlapján kettős keretben három virág, felül a vásárhelyi butellákra jellemző függőleges vonalkázás, oldalán hulláminda fut végig, hádapján felirat 567 (421. kép). Formailag ide sorolható egy 1883-as csillogó zöldmázas butella, amelynek karcolt díszítése ügyes kezű mestertől származik. Leveles kacskaringós ágon ül két ellentétes irányú, fel és le forduló madár 568 (422. kép). Igen nagy hasonlóságot árul el a következő csoport öt tagja, mind egyenes oldalúak ragyogó zöld mázzal. Három dísztelen, 569 egyiken olvashatadan a felirat. 570 Az utolsó díszített darab előlapján karcolással és kaparással kétfülű vázából emelkedő virágos ágon gránátalmák, szőlőfürt, oldalán halálfogas díszítmény 571 (423. kép). Egy másik hasonló formájú butella elő és hádapján karcolt hullámindán egyszerű levelek, oldallapjain ferde zeg-zug vonal a díszítmény 572 (424. kép). Mázfoltos butellák is találhatók a Déri Múzeumban. Korainak tűnik a sárga alapon zölddel és barnával fröcskölt csaknem négyzet alakú, élek nélküli darab, amely minden díszítés híján van 573 (425. kép). Fehér alapon kékkel fröcskölt a kései karcolt feliratos, kevésbé jó alakú butella 574 (426. kép). A butellák külön csoportját alkotják a könyv alakban formáltak. A nagyméretű fedőlapjai vörös színűek, gerince barna. Ivócsücske közepén helyezkedik el. Előlapján domború formába nyomott havasi gyopár 575 (427. kép). A kisebb méretűek közül kettő olyan hasonlóságot árul el, hogy feltételezhetjük egy mester munkái. Maksa Mihály hódmezővásárhelyi fazekasság egyik utolsó kiemelkedő mestere készítette őket. Alapszínük sötétbarna, díszítésül használt szín a drapp. Az egyik példány elő- és hádapját ugyanolyan barna hullámvonal keretezi, díszítésként középre helyezett pettyekből alakított stilizált virágot láthatunk. Gerincén négy csík díszlik. Ivónyílása csaknem középen látható 576 (428. kép). 566 Ltsz.: V. 1918. 27. m.: 27,5 cm. Felirata: Kabaji Mihály ur számára készült ha iszik belőle vajon egészségére igyál tehát egy keveset had oszoljon a kereset nem lesz ez mindig igy ne kéméld magadtól éjen éljen 1878 567 Ltsz.: V. 1935. 40. m.: 19 cm. Felirata: /Ve búsulj légy víg nem lesz ez mindég igy ki megszomorított megvigasztal az még igyál ne búsulj vivát. 568Ltsz.: V. 56. 25. 1. m.: 21,3 cm. Felirata: Készült 1883. 569Ltsz.: V. 69. 63. 1. m.: 21,1 cm. V. 69. 64.1. m.: 21, cm. DGY. 1743. m.: 19 cm. 570Ltsz.: V. 69. 67. 1. m.: 23 cm. 571 Ltsz.: V. 69. 70. 1. m.: 20,7 cm. 572 Ltsz.: V. 92. 31. 1. m.: 22,5 cm. 573 Ltsz.: DGY. 91. m.: 25,8 cm. 574 Ltsz.: V. 69. 66. 1. m.: 19,7 cm. Felirata: Józsefé 1893-ban. 575 Ltsz.: DGY. 2. m.: 18,3 cm. sz.: 13,5 cm. A gyopár nem egyedülálló, mivel a hódmezó'vásárhelyi fazekasok, alkalmaztak ilyen jellegű díszító'elemeket, lásd Kiss Lajos 1964. 316. Az ivócsücsök a könyv tetején középen helyezkedik el, ami jelenleg úgy tűnik, hogy hódmezó'vásárhelyi sajátosságnak tekinthető. 576 Ltsz.: V. 1935. 8. m.: 12,5 cm.
