P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Hódmezővásárhelyi kerámia
Hódmezővásárhelyi kerámia A magyar népi fazekasság legszámosabb mesterrel dolgozó központja a XIX. században Hódmezővásárhely volt, amelyről Kiss Lajos tollából a magyar kerámiakutatás első mintaszerű feldolgozása jelent meg. Munkáját Kresz Mária egészítette ki több jelentős tanulmányával. 527 A főként tálasokként emlegetett hódmezővásárhelyi fazekasok termékei közül először a íá/akkal foglalkozunk. Elsőként a legnagyobb tálat említjük, amely sárga mázzal fedett, ez a vásárhelyi fazekasok kedvelt technikája volt a XIX. század első felében. Igen régies hatású, amelyet a hódoltságra visszamenő fésűs díszítése okoz 528 (382. kép). A XIX. század második felében kedvelt tálforma volt a formás tál, amelynek mintáját egy porcelángyári német legény hozta Hódmezővásárhelyre. Két alaptípusra oszlanak, az egyik kerek karéjos szélű, a másik lemetszett sarkú, nyolcszögletes peremmel ellátott. A kerek tálak alapszíne változatos. Két kávébarna minden további díszítést nélkülöz 529 (383. kép). A harmadik barna tál karéjait egymáson átívelő fehér hullámvonalak képezik 530 (384. kép). A legdíszesebb barna tál szélét a karéjokban elhelyezett hármas rozmaringágak, közepét fehér körrel határolt nagy fehér virág színes levelekkel körülvéve díszíti 531 (385. kép). A következő csoportot alkotó tálak alapszíne a mezőtúriak kedvelt dudi színére emlékeztet, díszítményük vörös, sötétbarna, zöld és kék. Egyikükön a karéjok barnával hangsúlyozottak 532 (386. kép). Egy másikon minden második karéjban kis ágak díszlenek közepén fehér koncentrikus körökre festett hasonló motívumokból és pontokból összeálló minta 533 (387. kép). Egy újabb tál peremdíszének megoszlása ugyanaz, minden második karéjban vörös és barna bimbós ágacska, középen erősen az is527 Kiss Lajos 1964., Kresz Mária 1954. 1964. 1981. 1990. 199. 528 Ltsz.: V. 69. 17. 1. átm.: 59 cm. 529 Ltsz.: DGY. 246. átm.: 23, 4 cm. V. 69. 30. 1. 530Ltsz.: V. 1933. 120. átm.: 21,5 cm. 531 Ltsz.: V. 1930. 67. átm.: 26 cm. 532 Ltsz.: V. 1934. 105. átm.: 25 cm. 533 Ltsz.: DGY. 494. átm.: 24,3 cm. Ezt a tárgyat és a következőket annak ellenére ide soroljuk, hogy István Erzsébet hasonlót közöl mezőtúriként. 1985. 180. kép.