P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Mezőtúri kerámia
Különleges forma volt a koronás korsó, amelynek gömb alakú testét felül négy ágú koronarész zárja. A Déri Múzeum két koronáskorsója közül az egyiket felirata szerint Juhász Antal készítette, a másik hiányos, korona része letört 446 (304. kép). A mezőtúri kanták a korsóformát követik, de kevésbé szűkül a nyakuk, amely éppen ezért függőlegesen kapcsolódik a vállrészhez. Jellegzetességük, hogy nyakuk á szájperem alatt behúzott, amelyet a korábbiakon függőleges csíkok tagolnak. Bár formailag teljes hasonlóságot mutatnak, díszítésükben eltérést fedezhetünk fel. A harmonikusabb darabon az edény vállrészen az ismert mintasor díszlik barna írókás kontúrozással 447 (305. kép). Ugyanehhez a típushoz kapcsolható két sérült darab, amelyek díszítése ugyancsak írókás keretelésű, nyakukon megtaláljuk a függőleges csíkozást, mindkettő évszámos 448 (306. kép). Egy ritka madárral díszített kanta évszámmal ellátott 449 (307. kép). A következő kanták díszítését karcolással körvonalazták mestereik, az egyiken kék nefelejcsek, a másikon erősen stilizált virágok díszlenek a karéjos ritkás levelek között. Sajátosságuk, hogy mindkettő nyakán az öblükön lévő koszorúhoz hasonló kisebb méretű díszítményt találunk 450 (308-309. kép). A következő két kanta már csak ecsetes díszítéssel készült, az írókázás csupán a nyak függőleges csíkozásában és a díszítményt lezáró többszörös vonalazásban tűnik fel 451 (310. kép). Formai jellegzetességek alapján két barna színű kantát kapcsolhatunk ide, amelyek ennek a jóval ritkább alapszínnek az alkalmazását bizonyítják 45 (311. kép). A kanták másik formája a két füllel ellátott típus. A nagyméretű edények nagyobb részt úrasztali borosedénynek készültek. 453 A Déri Múzeum ebből a típusból két példányt őriz. Mindkettő a XIX. század második felének elején készülhetett, amit zöld mázuk és sajátos sötétbarnával festett, az ismert mezőtúri motívumoktól teljesen elütő geometrikus jellegű díszítményük bizonyít. A tipikus mezőtúri formát mutató magasra törő testű edény díszítését írókázás és domborműves nyomkodott csík alkotja. A két csík három részre tagolja az öbölrészt. A szélesebb sávban sajátos fogazott leveles spirálok között feliratot láthatunk, míg a vállrészen kisebb nagyságban ismétiődik az előbbi motívum. A rövid nyakon ferde kockázás adja a mintát. Fülei jellegzetesen ívelő mezőtúri fülek 454 (312. kép). A másik 446 Ltsz.: V. 1912. 161. m.: 36 cm., a sérült hiányos V. 1918. 21. 447 Ltsz.: V. 1916. 125. m.: 32 cm. 448 Ltsz.: V. 72. 151. 1. m.: 29 cm. Felirata: 1893. , V. 91. 137. 1. m.: 29 cm Felirata: 1893 Mturon. (306. kép). 449 Ltsz.: V. 82. 67. 1. m.: 32 cm. Évszáma: 1905. 450Ltsz.: Sz. 1906. 1027. m.: 35 cm., illetve V. 69. 54. 1.1. m.: 32,2 cm. 451 Ltsz.: V. 1929. 74. m.: 32 cm (310. kép) és V. 86. 198. 1. m.: 24 cm. 452 Ltsz.: V. 1916. 124. m.: 28 cm. V. 1935. 92. 453Takács Béla 1977. 320. 9-10-11. kép. P. Szalay Emőke 1999. 245-256.. 454 Ltsz.: DGY. 465. m.: 38 cm. Felirata: nemzeti 1848.
