P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Bevezetés

Bevezetés A Déri Múzeum hazánk egyik legjelentősebb, legsokrétűbb műkincs állományát őrzi. A múzeumi szakágak közül a műtárgyak számát tekintve kiemelkedik a Néprajzi Gyűjtemény, amely két részből tevődik össze. Az 1902-ben alapított Városi Múzeumban kezdetben egységesen kezelték a gyűjtött anyagot. 191 l-ben történt meg az alapvető múzeumi szakágak elkülönítése, ettől kezdve a néprajzi tárgyakat önálló osztályba sorolták. A Néprajzi Gyűjtemény alapját ekkor elsősorban a városban előkerült muzeális anyag képezte. Ezt mondhatjuk a kerámiaanyag vonatkozásában, ami azt jelenti, hogy a Debrecenben használt edények gyarapították a múzeum gyűjteményét. Természetesen a nagy múltú debreceni fazekasság emlékanyaga alkotja az egyik jelentős egységet. Mivel Debrecennek a századok során több fontos kerámia készítő központtal is kapcsolata volt, olykor távoli helyekről is jelentős számú anyag került a városba. Elsősorban a gömöri fazekasok termékeit említhetjük, akik évszázadok óta hozták le az Alföldre tűzálló termékeiket. A Hajdúság egész területe a gömöri kerámia egyik fontos felvevő piaca volt. Ennek magyarázata, hogy az Alföldön nem volt tűzálló agyag, ezért a főzőedény szükségletet gömöri és bihari, elsősorban révi fazekasok látták el. Ehhez járult Debrecenben a nagybányai szilkék kedveltsége. De elkerültek ide a mezőtúri korsók, hódmezővásárhelyi tálak is. Ezt a város múltjának és jelentőségének megfelelően gazdag anyagot tette teljessé Déri György ezredes hazafias gyűjteménye, amelyet 1938-ban ajándékozott a városnak. A több mint 2000 darabos gyűjtemény elsősorban népművészeti tárgyakat foglal magába. Egyik legteljesebb egységét a népi kerámia anyag alkotja. A tárgyegyüttes a gyűjtő elképzelésének és szándékának megfelelően felöleli a teljes Kárpát-medencét. Gyűjteménye révén kitágult a múzeumunkban őrzött fazekastermékek köre. Napjainkban is folytatjuk a tervszerű gyűjtést, feladatunknak tekintjük az esetleges hiányok pótlását. E szándékunkhoz már több alkalommal kaptunk támogatást a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. Ennek köszönhető, hogy a Néprajzi Múzeum után a második legjelentősebb népi fazekasanyagot mondhatja magáénak a Déri Múzeum. A kerámiaanyag sokrétűsége miatt éreztük feladatunknak a Déri Múzeum teljes népi fazekas anyagának közreadását. Nem előzmények nélkül kezdtünk munkához. A múzeumban található fekete kerámia anyagot, elsősorban a közeli nádudvari fazekasság