P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Gyöngyös-pásztói kerámia
Első inasát 1865-ben szegődtette, akit 1880-ban követett csak egy újabb. Ekkor már a céhrendszer megszűnése után ipar társulatként működtek a mesteremberek szervezetei. A fazekas társulatban több tisztséget töltött be, 1878-79-ben jegyző volt, 1881-85 között alelnök. 198 Tóth Bálintnak ismerjük remekbe készült edényeit. Az egyik egy nagyméretű tál, amelyen utoljára összegződik a több évszázados debreceni fazekasság motívumkincse, színvilága. 199 A minden apró részletében a hagyományokhoz ragaszkodó remekbe készült edénnyel szemben egy hasonlóan nagyméretű vörösbarna színű tálon már ecsetes technikával az un. matyórózsákhoz hasonló virágok és egyszerű levelek alkotnak koszorú, bár az alkalmazott színek itt még a szokásos debreceniek, vörös alapon sötétbarna, fehér és zöld. Ugyancsak ecsettel díszített egy másik nagy méretű tála, amelyen az új virágmotívumok és a madár mellett a tál szélén félköríves foltok sorakoznak, amelyek a gyöngyös-pásztóiak holdas peremére emlékeztetnek (140. kép). Tálainak egy másik csoportjában már a karimán is a gyöngyös-pásztóihoz hasonló koszorúmintát láthatunk. A madárábrázolása is e műhelyekre emlékeztet, hiszen Tóth Bálint madarai is mindig jobbra néznek, ellentétesen a mezőcsáti és tiszafüredi balra néző madarakkal. Legmonumentálisabb edényei nagyméretű kannák, amelyekből többet is készített. A Déri Múzeum három darabot őriz, kettőt maga Tóth Bálint ajándékozott a Városi Múzeumnak 1906-ban. Készítési idejét is megadta, 1885-ben készítette őket. A nagyméretű kannák fehér engobon kék, zöld, vörös és barna színezéssel készültek. Díszítményük hasonló, bár mindegyik edényen részleteiben eltérő. A legnagyobb méretű kannán a legelnagyoltabb a minta, amely a jellegzetes matyórózsákból és levelekből, ágakból álló koszorúval öleli körül az edény öblének felső részét, a nyakon kisebb méretben ismétlődik. A kanna fedele kakastaréjt mintáz 20 (141. kép). A következő edénynél technikailag gazdagabb a díszítés, domborműves levélsor fut a nyak alatt, a koszorúminta hullámindája pedig karcolt. A kanna fedelének fogója női fej 201 (142 kép). Egy kisebb méretű kannán a matyórózsák helyett felülnézetben ábrázolt négyszirmú virágok adják a fő motívumot 202 (143. kép). Ezek után nézzük meg a múzeum gyöngyösi-pásztói edényeit. Beczkóyné Révész Agnes dolgozatában a tányérok díszítését elemezte. A Déri Múzeumban található tá198 P. Szalay Emőke 1982. 452. 199 P. Szalay Emőke 1986. 223-224. 200 Ltsz.: Sz. 1906. 520. m.: 54 cm. 201 Ltsz.: V. 1928. 109. m.: 50 cm. 202 Ltsz.: Sz. 1906. 521. m.: 48 cm.
