P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)
Gömöri edények
A korsók mellett készítettek a gömöri fazekasok más folyadéktartó edényeket is, ilyen volt a vizes kantának nevezett szélesebb szájú öblös edény. Ezt az edényformát víz melegítésére is használták, amelyre tűzálló volta miatt kiválóan alkalmas volt. 172 A gömbös testű edény füle a száj alatti gyűrűből indul, függőlegesen csadakozik a testhez. Díszítését a száj barna máza, alatta sötétbarna elhúzott zsinórozás adja 173 (124. kép). Egy nagy méretű edénynek szűk száját körülfogó peremből indul ki két rövid füle, amely a vállon kacsolódik az öbölhöz. Vállán vörösbarna földfestékes csík és vonaldíszítés 174 (125. kép). Bár a bokály soha nem tartozott a jellegzetes gömöri edényformák közé, arra alapozva, hogy a melléteiek magukról elmondták, hogy madaras edényeket is készítettek, feltételesen idekapcsolunk egy darabot, amelyről Déri György azt jegyezte fel, hogy gömöri készítmény. A viszonylag széles fenekű bokályon vörös alapon sötétbarna búzakalász két oldalán egy-egy fehér és zöld színű, kissé eseden madár áll 175 (126. kép). A gömöri fazekasok készítettek szilkéket is. A Déri Múzeum anyagában a nyugati csoportból, Fazekaszsaluzsányról ismerünk szilkét. Az edény formai jellegzetességének tarthatjuk, hogy alja átmérőjének a füllel mért szájátmérő több mint kétszerese, ennyire széles szájú edény más gömöri központból eddig nem volt ismert. Díszítésében meghatározó a fehér szín, amit elsősorban az edény alján körbefutó többszörös vastag csík és vonaldísz mutat. A díszítmény ecsetes virágfejekből és különálló levelekből áll, amelyek erősen emlékeztetnek a sárospataki sötétbarna színű edények díszítményére, maga az edény formailag különbözik azoktól 176 (127. kép). Zsaluzsányiként említünk egy lapos, füles edényt, amelynek díszítése az előbbihez hasonlóan emlékeztet a sárospatakiak körbe futó levélkoszorújára. A szájperem szélén az előbbi szilke fehér-zöld levéldísze látható, míg szája alatta ugyancsak fehér pontsor osztja meg a vállrészt 177 (128. kép). Egy fazekaszsaluzsányi csupor viszonylag széles fenekű, széles szájú kis edény, fényes barna mázán ecsettel festett erőteljes nagy virágfejek díszlenek 178 (129. kép). Egy másikon a nyak fehér pontsora alatt, az öblén vízszintes levélkoszorú fut körben 179 (130. kép). Gömörből tálak ritkán kerültek le az Alföldre, ennek az az oka, hogy az itt működő központok éppen ilyen jellegű edényeket készítettek. 172 Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa 1998. 148. 173 Ltsz.: V. 71. 232. 1. m.: 30 cm. V. 72. 15. 1. m.: 31. cm. 174 Ltsz.: Sz. 1907. 601. m.: 50 cm. 175 Ltsz.: DGY. 64. m.: 20 cm. 176Ltsz.: DGY. 111. m.: 12,1 cm. 177 Ltsz.: DGY. 390. m.: 7,2 cm. 178 Ltsz.: DGY. 6. m.: 11,5 cm. 179 Ltsz.: V. 1939. 48. m.: 7 cm.
