P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Tatai kerámia

nincs, összenyomott szájuk elől függőlegesen emelkedik. Kis, erősen ívelt fülük aránylag lentről indul. A fül felső részén gyakran egy ragasztott gomb díszlik. A Déri Múzeum egyik ilyen kancsóján a vállon és a dereka alatt kettős bekarcolt vonal tagolja a sima testet. Az összenyomott száj belső része kissé ívelt lappal lefedett, a szájhoz illesztésnél csipkedett, ujjbenyomásos

52 (32. kép.) Egészen hasonló az előbbihez egy kisebb méretű kancsó, szájának fedése szintén ujjbenyomásos, fülén ott van a gomb

53 (33. kép). A másik kancsó egyszerűbb, szája jobban kiível, mint az előbbinek, teljesen dísztelen.

54 Ez a két kancsó Tatán élő műgyűjtőtől került a Déri Múzeumba. Utolsónak egy sajátos formájú kancsót mutatunk be. Különlegességét az adja, hogy összenyomott szájának kiöntőrésze csőr alakúvá formált. A száj széles része itt is fedett. Derekán négy bekarcolt vonal díszíti a zöld mázas, erősen ívelt edényt'

5 (34. kép). Ez a forma Észak-Dunántúlon több műhelyben is előfordul. Hasonlót ismerünk pl. Csákvárról is. Datált darabot Veszprémből mutattunk be. Annak indoka, hogy ezt az edényt, éppúgy mint a zöld mázas kis bögrét, ikerbögrét, illetve a harmadik kancsót Tatához kapcsoljuk, az, hogy mindegyik egy helyről, Győrszentivánról került a múzeumba. A lelőhely ugyanakkor felvet egy másik kérdést is, nevezetesen, hogy Győrben is dolgoztak fazekasok, akiknek edényeit eddig még nem azonosították, így az is lehetséges, hogy ottani mester készítményei. 52 Ltsz.: V. 87. 90. 1. m.: 26 cm. 53 Ltsz.: V. 87. 88. 1. m.: 17,8 cm. 54 Ltsz.: V. 87. 89. 1. m.: 24,4 cm. 55 Ltsz.: V. 87. 86. 1. m.: 17,8 cm