P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)

A gömöri fazekasok legismertebb készítményei

Korsók A rimaszombatiként ismert edények között a főzőfazekak mellett a XVII. századtól kezdődően korsókat is emlegetnek. A gömöri korsók közül jelenleg legnagyobb bizonyossággal a süvétei korsókat tudjuk azonosítani. Ezek gömbös testüek, fülük a nyak közepéről indul és az öböl közepe felett kapcsolódik a testhez, nem haladva túl annak szélességét. Díszítésükben több csoportot különböztethetünk meg. Egyik jellegzetességük, hogy a nyakuk és szájuk fehér, míg maga az edénytest sötétbarna. Ebből a sötétbarna alapból erőteljesen kiugrik az általuk igen kedvelt papírsablonos díszítőmotívum, amelynek lenyomata megőrizte az agyag eredeti világos színét. Legszebb darabjaik felirattal és évszámmal ellátottak, amelyek megörökítették a készítés helyét és idejét. Ezekről biztosan tudjuk, hogy süvétei műhelyekből kerültek ki, készítési idejük pedig a XIX. század nyolcvanas éveire esik. Díszítésüket a hullámindára helyezett jellegzetes papírsablonos minta adja."

8 A papírsablon első látásra szembetűnő jellege, hogy a minta szabályossága következtében merevvé teszi a díszítést. A különböző rozetták, csillagminták mellett előszeretettel használtak a süvétei fazekasok szív alakú levélformát, tagolt körvonalú levelet.

119 A sablonnal nyert elemeket kiegészítették, összefogták szárakkal, indákkal, amelyeket ecsetes technikával készítettek. A díszítményben ezek a nagy virágminták vagy levelek, csillagok általában kétszer jelentek meg. A Herman Ottó Múzeum ebből az edényformából gazdag sorozatot őriz (23-24. kép). E csoport példányai között akad díszesebb darab is, ezeknek a nyakán a sötétbarna engobon világossárga színű hullámvonalak, csíkok és pettyek ölelik körül a nyakat

120 (25. kép). 118 Kresz Mária] \99\. 112. kép 1880-as évszámmal, valamint NM. 71. 73. 1. 1889ből, készítette Kalina János. 119 HOM. 60. 1. 4., HOM. 53. 290. I. 120 Pl. HOM. 53. 290. 1., HOM. 76. 88. 15. HOM. 65. 60. 8.