P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
Adatok az Alföldön ismert gömöri fazekasközpontokra
fehéret szerették jobban, mert azt tartották, hogy abban jobban megalszik a tej, több lesz a vaj. Néha a fehér rátó nyakára tettek egy kevés zöldet, máskor az egészet kicifrázták. Ez a díszítés többnyire az edény testén körbefutó vonalakból állott, amelynél a festett felület közepén húzódó csík két oldalán egyszerű leveleket és pontokból álló díszítményt találunk. A komaszilkék gömbölyű, kétfülű egy és másfél literes edények voltak. Szűk fenékkel készültek, hogy könnyebben beletehessék a kantárba. Formájuk mutatja, hogy tulajdonképpen díszedénynek készültek. Az edény oldala viszonylag keskeny aljából domborodva emelkedik. Nyakrésze erőteljes behúzás után függőleges, felül kihangsúlyozott peremmel ellátva. A nyak közepéről induló széles, lapos szalagfül az öböl legszélesebb részén kapcsolódik. Testének kétharmadát díszítés borítja. A szájperemen és a nyakán csíkok díszlenek. Az alsó harmadánál többszörös csíkok között hullámvonal zárja le a díszítményt, amelyben hullámzó száron elhelyezett virágok és levelek adják a mintát. Az ételhordó szilkék hasonlóan szűk fenekű edények voltak, ezeket is kantárban szállították. Nagyságuk szerint az ismert módon „egy embernek, két embernek, három embernek valónak" nevezték őket. Mivel mindennapi használati edények voltak, csak belül mázazták őket, amelyből egy keveset csordítottak a fazekakhoz hasonlóan a száj peremre és a fül felső részére. A tejescsuprok is különböző nagyságban készültek. Két alapformájuk volt, a szájos fűesnek a szájából indult ki a füle, a derékfilesmk a nyaka alól. A kiscsuprok díszesebbek, álló virágbokor, három szirmú virágok és pontokból kialakított díszek láthatók rajtuk. A kanták, vizes edények szintén különböző űrtartalmúak voltak. Szerény díszítésüket többnyire zöld mázuk adta, esetleg sötétbarna csíkokat folyattak le az oldalukon. Voltak mázatlanok is, ezeknek csak a nyakát és a füle felső részét vonták be sötétbarna mázzal a dereski fazekasok. Erősen gömbölyű testű, keskeny aljú edények voltak, széles nyakuk simán ívelt fel az edénytestből. Felül szélesedő, majd összehúzott nyakukon szájuk peremmel ellátott. Vastag