P. Szalay Emőke: Gömöri kerámia az Alföldön (Debrecen, 2005)
A gömöri fazekasságra vonatkozó írásos adatok
magyar, Perjés (Drazice) szlovák, Padár (Padár) magyar, Papócs (Pápca) szlovák, A Túróc- és Kövi-völgyében Szkáros (Skercova) magyar, Visnyó (Visnyó) magyar-szlovák, Deresk (Deresk) magyar, Lévárt (Léváit) magyar. A Murány völgyében Mellété (Mellété) magyar, Lice (Licince) magyar, Gice (Huciu) magyar, Süvéte (Sivetice) szlovák, Periász (Prihradzsany) szlovák, Nasztraj (Novácany) magyar-szlovák, Mikolcsány (Mikolcany) magyar-szlovák, Migléc (Migles) szlovák, Jolsva szlovák. Szerinte a XIX. század elején 15 falu szlovák volt, 11 magyar és 4 vegyes nemzetiségű. 37 A század második felében ugyancsak erről tesz említést Hunfalvy János: „Korsók, fazekak minden formában és nagyságban, nagy mennyiségben vitetnek ki a Tisza vidékére, hol rendesen gabonáért s élelmi szerekért cseréltetnek el. " 38 Gömör megye monográfiája szintén bőven foglalkozik az itteni kiváló fazekaszsaluzsányi, pongyeloki, szuhai és susányi fehér agyaggal. Megemlíti, hogy nemcsak fazék és kályhakészítésre alkalmas, hanem tűzálló volta miatt a vaskohászatban és az üveggyártásnál is használják béléstéglának. Ebben Fazekaszsaluzsany és Susány áll elől, de itt is készítenek ezek mellett évi 60 000 különféle fazekat és korsót. A többi falu fő terméke a fazék és a korsó, évi termelésüket 600 000 darabra becsülik, amelyekből sokat visznek a Tisza vidékére. A gömöri edényekről azt mondják, hogy a gazdasszonyok a hangjáról meg tudták különböztetni a gömöri cserépedényt. 39 A XIX-XX. század fordulóján még mindig jelentős volt a gömöri fazekasok száma. Rimaszombaton az utolsó fazekas özvegye elmondta, hogy 150 fazekas dolgozott a városban, és 50-60 kemence állott a Rima partján. 40 37 Fényes Elek 1837. 136. 38 Hunfalvy János 1867.312. 39 Borovszky Samu én. 40-41., 256. 40 Malonyay Dezső 1922. 276.