Lakner Lajos: "boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben" Kölcsey Ferenc Álmosdon (2007)

Álmosd és nevezetességei Álmosdot 1261-ben említik először az Ákos nembeli álmosdi Chyre nemzetség birtokaként. 1332-ben egyházas község. A XV században Chyre Zsigmond csúcsíves téglatemplomot építtetett. Az 1552-es összeírás 23 jobbágyportát említ. A falu a XVI. század derekán áttért a református hitre. Határában zajlott 1604. október 15-én éjjel Bocskai hajdúi és a császáriak csatája, amely a szabadságharc első győzelmét jelentette. Várad török kézre kerültekor (1660) elpusztulhatott a település, mert az 1692-es összeírás már harminc éve lakatlannak mondja. 1715-ben újra lakják. A XVIII. században vármegyei köznemesek birtoka. Az úrbéri felmérés időpontjában (1770) szabadmenetelűeknek mondják magukat. Egyik birtokosa, Chernél József végrendeleti örökségeként, országosan is elsők között kisdedóvó létesülhetett (1862). Az idők során egész sor köznemesi családnak van birtoka itt, többek között a Kölcseyeknek is. Kölcsey Ferenc 1790 és 1815 között kisebb-nagyobb megszakításokkal volt lakója a mai is álló, eredeti formájában megmaradt kúriának. A három tájegység (Érmeilék, Hajdúság, Nyírség) találkozásánál fekvő falu határának nagyobb részén kiváló minő49