Sz. Kürti Katalin: Vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Medgyessy Ferenc (1881-1958) életmű-kiállításához (Debrecen, 2006) (Debrecen, 1978)
magyar hang, a hazai levegő, ez köthető népviseletileg, népszokásokban leginkább az Alföldhöz, szűkebben Debrecenhez és a Hortobágyhoz. Ezért gyakran használt címe: Debreceni szüret. Kiállításunkon a relief két tervét és 1/3-os gipszét mutatjuk be. 1937-38-ban több monumentális domborműre kapott megbízást: Budapestre, Székesfehérvárra. Ez utóbbi város főterének díszkútjára készítette el Török-magyar csata című reliefjét. Elővette a harctéren készített és Galíciából hazamenekített kartonfrízét, mozdulattanulmányát, s annak alakjait „öltöztette" XVI. századi magyar, illetve török kosztümökbe. 1942-ben nyújtotta be a főváros pályázatára a Gellért-kút domborműves vázlatát. Tervén baloldalon Gellért püspököt és kísérőjét ábrázolta, akik az őrlő asszony dalát hallgatják, jobboldalon pedig egy muzsikáló fiút, egy magyar nemest és egy önfeledten táncoló robusztus „pogány" magyar nőalakot. Ezt a figurát az egyik zsűritag „letanácsolta" s helyette egy kobzon játszó szelíd nőalakot kellett megformálnia. Ettől az egész jelenet klasszikussá merevedett. Öccse így emlékezett erre: „Ezt az eredeti agyagvázlatot, ezt a csupa ragyogó életet Medgyessy Ferenc a méltatlan visszautasítás miatti jogos felháborodásában egyetlen kézlegyintéssel leseperte a deszkáról. Nagy sajnálatunkra csak fotográfia maradt fenn róla, és ennek alapján készült a későbbi kis rekonstrukció. A másik vázlatot, a kivitelezettet már nem tudta, nem is tudhatta azzal a derült jókedvvel elkészíteni. Szinte szertartásos hűvösség látszik az alakokon. A jókedvnek alig van nyoma. Az alakok tagolása is más bár a kivitel itt is jó! A gitáros nő külön megmintázva is kitűnően hatna.". E mű gipsz tervét és a kész művet látva, Medgyessy történelemszemléletét és a negyvenes évek egyháztörténeti szemléletét hasonlíthatjuk össze: a szobrász azt kívánta bemutatni, hogy Gellért püspök (ezer évvel ezelőtt!) vad keleti, pogány erőtől duzzadó embereket talált itt, s nem áhítatos, szelíd népet. Medgyessy - a zsűri döntését hallva - gúnyosan kérdezte: „Mi lenne, ha Kodály Budavári Te Deumába beleszólnának, hogy egy-egy taktust vegyen el?" A mű - a kényszerű változás ellenére is - tükrözi Medgyessy gondolatát, eredeti tervét. Főszereplő nem a püspök, hanem a magyar nép. Témája nem Gellért vértanúsága, hanem a püspök találkozása a „magyarok szimfóniáját" éneklő őrlő nővel, a nép leányával. Medgyessy egyik zseniális reliefje a Gellért-legenda. A szalagszerű képmező középpontjába a gabonát őrlő nőt helyezte, feléje irányul minden tekintet. A református Medgyessy részt vett a Rezső téri római katolikus templom relief-pályázatán. Négy passió-jelenetet mintázott 1932-ben, ezek bronz változata a kiállítás érdekes darabja. 1941-ben emlékoszlopot tervezett Körösi Csorna Sándornak (ezzel Jelky András mellett egy másik nagy utazónknak állított volna emléket), de csak reliefje készült el. Valószínűleg emlékműnek tervezte A vizsolyi biblia nyomtatását, s kúttervnek a Lehel vezér kútját (a Kürtös lovast). Ezek azonban már éppúgy nem valósulhattak meg, mint a Szent István lovas szobor. A teremben az összes, 1922-51 között készült lovasszobrot bemutatjuk. Zala Györgyék nyugtalan, pózoló neobarokk ló-lovas szobraival szemben - amelyeken a sallang, a történeti kosztüm elnyomta a plasztikai gondolatot - Medgyessy a két test viszonyának tisztán szobrászati kifejezését tűzte célul. Aktként ábrázolta lovasát, s így érvényesítette a 33
