Sz. Kürti Katalin: Vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Medgyessy Ferenc (1881-1958) életmű-kiállításához (Debrecen, 2006) (Debrecen, 1978)
A portrészobornak ugyanis két szempontja van: először, hogy szobor legyen, másodszor, hogy hasonlítson. [...] Nagy lendülettel fogtam hozzá egy-egy portréhoz, mégis legtöbbször unalommal folytatódott, amely unalom aztán kiült a szobron, kiült a modellen." Kivétel az itt látható Frankfurt Tibornét ábrázoló Nő gyönggyel című nagyvonalú alkotása, a Simonyi családnak megrendelésre szánt remek domborművei és a baráti, családi kapcsolatból született művek. Kiemelkedő a magyar kultúra két nagyságának portréja: Rippl-Rónai Józsefé és Móricz Zsigmondé 1927-ből. Gyerekportréin a kedvességet, naivitást juttatta érvényre. így van ez Oláh Katika (1947) vagy Czellár Nelli (1934) fejszobrán. Nagyvonalú formaadás jellemzi Czellár Ferenc (1934) portréját. Hosszú barátság kötötte a balmazújvárosi születésű mérnökhöz, aki csillagvizsgáló estjeinek és túrázásainak társa volt. Medgyessy sokszor lerajzolta feleségét Marija Gyakonovát, de szobra csak egy készült, 1951-ben, az is itt látható. A kilences terem egy átjáró, ide csak két nagyméretű mű fért el. 1941-ben részt vett az épülő budapesti sportcsarnok szoborpályázatán, ehhez készült vázlata a Korcsolyázók (bronz). Lovasszobraiból majd a tízes teremben látunk válogatást, itt az 1922-es Lovas című 100 cm-es bronza áll, amely a Déri teret díszítette 1930-50 között. A tízes terem nagy tetővilágításos csarnok, amelyet a műemléki jelleg tiszteletben tartásával tervezett Legány Péter. Síremlékeinek vázlatait, kútterveket, lovasszobrait, épületdíszítő alkotásai vázlatait, terveit látjuk itt. Igazi nagyvonalú összefoglalás ez a terem, feltárul benne az „önéletrajz, mit lapozni se kell" - ahogy a mester jellemezte életművét. A tízes teremben tekintélyes helyet foglalnak el a síremlékekhez kapcsolódó szobor- és relieftervek, például azok az 1926-ban készített agyagvázlatok, ősfogalmazványok, amelyből később Dóczi (illetve Lykáné-), Csinszka, illetve Radnainé síremléke, valamint a debreceni köztemetői pályázat szobrai kerültek ki. 1928-ban és 1931-ben nyújtotta be a debreceni köztemető síremlékpályázatára az Anya gyermekkel, illetve Tógás férfi című domborműpárosát. Valószínűleg Debrecennek készítette ötalakos agyagvázlatát, amelyen idős és fiatal férfi, idős és fiatal, gyermeket tartó nő vonul egymás kezét fogva. Az árkádok alatt látni 1921-ben készült első debreceni síremlékét, amely dr. Láng Sándor fia emlékét őrzi: íját megfeszítő fiút ábrázol, alatta rovásírás. Legtöbb síremléktervén görög-római ruhás, tógába és tunikába öltözött alakok jelennek meg. Egész sor gipsz- és terrakotta domborművet (Elmenők, Feltámadók, Három angyal, Guggoló-Búsuló no) és bronz körplasztikát mutatunk be a Medgyessy hagyatékból. A szobrok közül kiemelkedik Dóczi Imrének, a híres debreceni pedagógusnak a sírjára mintázott 193l-es Dóczi síremléke (álló, oszlopra támaszkodó, lepelbe burkolt nőalak). A terv 1931-ben nem valósulhatott meg Debrecenben, 1943-ban azonban méltó helyre, Lyka Károlyné sírjára került, a Kerepesi úti temetőbe. Ott áll még Borvendég Ferenc sírján az Építő, a már említett Móricz emlékműve, Móriczné Holies Janka és Benke Tibor pilóta síremléke. Az 1934-1943 közötti időszakban olyan fontos művek születtek, mint a Magvető, Radnai Béla szülei-, Török László-, Medveczkyné- síremléke és az Építő (Borvendég Ferenc polgármester síremléke). A Műcsarnok 1936-os tárlatán állított ki Medgyessy egy kisplasztikát: egy falat építő munkás figuráját. A szobor másfélszeres életnagyságú természetes kő változatát megrendelte a székesfőváros Borvendég Ferencnek, Budapest haladó szellemű főpolgármesterének sírjára. 30
