Sz. Kürti Katalin: Vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Medgyessy Ferenc (1881-1958) életmű-kiállításához (Debrecen, 2006) (Debrecen, 1978)

Csacsiháton ülő fiú-alakjait és Álló női aktját. Ezek a művek ma is a kertben állnak, kivéve Rippl mellszobrát, amely a Róma villában berendezett múzeum előterében fogadja a látogatót. A festő 1913-ban készítette ismert „kukoricás" képét, az olvasó Medgyessy portréját. Medgyessy később így vall erről: „akkor csinálta Rippl-Rónai, amikor megjött Velencéből, ahol nagyon megtetszett neki a mozaik, és azt mondta, jó lenne ezt a technikát piktúrában is megpróbálni. Mozaikszerűen festette meg hát képeit. Én meg csak úgy hívom, hogy a 'kockacukor'-portré." Másik két olajfestmény is készült róla, ezeket Medgyessy így jellemezte később: „Mikor 1913-ban Rippl-Rónainál nyaraltam, egy csomó ceruzarajz közben három olajképet festett rólam. Őneki válogatás nélkül mindenki modellnek számított, aki csak a közelébe került. Én is az voltam. Egy képét elhoztam, most is itt van. Amint őtet mintázom. A másik az olvasó. A harmadik egy veres hajú fej, amelynek , 'Francia úr' címet adott." Az együtt töltött hetek legnagyobb jelentősége az volt, hogy a fiatalember sokat tanult Rippltől az elmélet és gyakorlat terén egyaránt. Pasztelltechnikájában egy életen át Ripplt vallotta mesterének, s őt követte. Itt ismerte meg - Rippl közvetítésével - Maillol művészetét. Nála találkozott többek között Martyn Ferenccel, Káplár Miklóssal. Debrecen-Kaposvár-Budapest és Hódmezővásárhely ebben az időben Medgyessy mozgási területe, de megfordult Zsukon, Nagyilondán, Marosvásárhelyen is. Itt unokabátyja, Gulyás Károly vendége volt, akinek leányát, Ilonát megmintázta. Gyakran látogatta a képtárat, s a képtár őre, Demeter Róbert megfestette portréját. Talán Kallós Ede vitte el először a hódmezővásárhelyi majolika- és agyagipari telepre. Első mázas terrakottáit 1913-ban készítette, és 1914-ben már részt vett a telep budapesti kiállításán. Baráti szálak fűzték Endre Bélához, Tornyai Jánoshoz, Smurák Józsefhez. Tornyai már a tízes évek elején tisztában volt Medgyessy tehetségével. Művészházbeli barátaival, Sassy Attilával és Kádár Bélával 1913 júniusában kiállítást rendezett Debrecenben, amelyet így konferált be a budapesti tudósító: „Modern művészek Debrecenben [...] három modern művész készül Debrecenbe. Hódító útra mennek. Új perspektívák, új színek, új törekvések bontakoznak majd ki a hajdúk városában, amely eddig töretlen talaj volt az új magyar művészet harcosai számára. Forradalmi kedvű, talentumban dús, invencióban pazar, művészi törekvésekben izmos és eredeti művészek. Fölfelé lendülök, hagyomány megvetőek, bátrak és fiatalok, és merészségükben népszerűek. Medgyessy Ferenc a legtöbbet ígérő magyar szobrásztalentum, akinek nevét gyönyörű művészígéretek kapcsán széltében-hosszában emlegetik az országban." Medgyessy Nevető kisleány, Kövér gondolkodó, Pihenő, Medvén ülő fiú, Menekülők, Táncolók, Romulus és Remus, Ülő nő, Kőemelő című szobrait, reliefjeit és érmeit állította ki, jobbára gipszben. Ez a kollekció öt év (1908-1913) termésének legjavát, de az életmű négy-öt fontos darabját is tartalmazta, így a Menekülők és Táncolók című domborműveket, valamint aktszobrait. Ekkor, a debreceni kiállítás idején kaphatott megbízást egy Pietá faliszoborra. 1914 júliusában kitört az első világháború. Medgyessy Ferencnek is be kellett vonulnia, császárvadász főhadnagy orvosként. 1914 őszét Kolozsvárott töltötte, majd Galíciába vonult az orvos-csapattal. 1915-ben a Kunstgruppe - a hadsereg művészcsoportja - tagja lett. Némelyik vázlatfüzete valóságos rajzos napló. Első háborús emlékművét 1916-ban 11