Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

szed kíséretében néhány szál virágot is helyez előde sírjára. E sírt egyébként kb. egy évtizedig minden esztendőben meglátogatja egyszer kegyeletes szavaival és virágaival a kör vezetősége. Mások ünnepélyébe vagy temetésébe kétszer folyik be cselekvőleg is az évad folya­mán a kör. Egyszer Riedl Frigyes temetésébe (1921. augusztus 10.), hol Kardos Albert mond a nevében néhány búcsúszót. Másszor pedig az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület Debrecenben rendezett országos Petőfi-ünnepélyébe (1922. március 5.), itt Pap Károly tolmácsolja üdvözletét. Testületileg megjelenik a kör két temetésen: 1922. március l-jén Oláh Gábor édes­anyja és 1922. április 20-án Nagy Zsigmond temetésén. Küldöttségileg pedig részt vesz, szintén két temetésen, továbbá három irodalmi ünnepélyen és egy közgyűlésen. E két temetés közül az egyik Beöthy Zsolté (1922. április 21-én), - akinek ravatalára 1000 koronás koszorút helyez Pap Károly, s a másik Csáthy Kálmáné (1922. június 30­án). A három irodalmi ünnepély: a budapesti Dante-emlékünnep (1921. november 27­én) és két nyíregyházi Bessenyei köri ünnep (1922. március 25-én és április 24-én). Az egy közgyűlést pedig az Országos Közművelődési Tanács tartja (1921. december 11­én). És hogy állunk az ez évadbeli üdvözlő, s részvétiratokkal? Üdvözli a kör Pintér Jenőt magyar irodalomtörténete befejezése (1922. január) Szabolcskát Kisfaludy Társaság­beli szereplése (1922. február 9.), a Kisfaludy és a Petőfi Társaságot ünnepi közgyűlé­sük (1922. február 5., illetve március 11.), Voinovich Gézát Mohács című drámája szín­padi sikere (1922. március), Jászai Marit és a debreceni Arkossy Vilmost színészi jubi­leumuk (1922. március, illetve április első felében) alkalmából. Részvéttávirattal kere­si fel a kör a Petőfi Társaságot Kiss József halála (1922. január elején) és Bakonyi Samu özvegyét férje elhunyta (1922. április 22.) alkalmából. Azonkívül részvéttáviratot in­téz mindazokhoz a személyekhez, akik és amelyek halottjának a temetésén is testüle­tileg, vagy küldöttségileg ott láttuk. S ráadásul Kardos Albert buzgósága folytán vala­mennyi fönt nevezett halottról nekrológot mutathat föl a Debteczeni Független Újság hasábjain. íme egyetlen évadban is annyi mindenben részt vesz a kör - ha nem aktíve, akkor passzíve, ha nem testületileg, hát csupán lelkileg! De részt vesz még másban is lelki­leg. Nézzük csak, miben! Az 1921. december 16-i választmányi ülésén tiltakozik a magyar műemlékeknek az ellen a rombolása ellen, melyet megszállott területeinken nap nap után követnek el a megszállók. Ez az egyik dolog, amiben szavát hallatja a kör. A másik dolog a következő. A Színházi Élet című lap 1922. évi 3. száma közöl egy állítólagos ismeretlen Csokonai-verset, a Színes szavakat. Erre a közleményre Kardos Albert válaszol a kör részéről a Debreczeni Független Újság 1922. január 21-i számá­ban. S válaszában kétségbe vonja, hogy jelzett vers Csokonaitól eredne. Hogy ez az ide-oda való lelki és testi mozgás-kapcsolódás mennyire hasznos a kör­re nézve, azt bizonyos fokig már ereklye-, kép- és könyvtárának gyarapodásán is le­mérhetjük. Ereklyetára számára megszerzi a kör 1921 júliusában Csokonai édesapjá­nak, Csokonai Józsefnek naplóját és 1922 májusában Csokonai József halotti búcsúz­ná?

Next

/
Oldalképek
Tartalom