Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

eszményi, a potenciális Európa jelenlétében és helyeslése mellett akar ünnepelni olyan értékeket, amelyek előtt ők is szívesen hódolnak. Ezért örülök, hogy Szabó Lőrinccel kezdődik azoknak a debreceni íróknak a sora, akik a Nyári Egyetem Csokonai-díját elnyerik. Vele márványküszöböt és aranykilincset kap a ház, amelynek - remélem - még sok-sok igaz ünnepe lesz". (Debreczen, 1943. december 10.) A szatmári Kölcsey Társaság nagysikerű művészestje a Déri Múzeumban A megnyitóbeszédet Baja Mihály, az országos hírű papköltő mondotta, aki hangsúlyozta, hogy ünnepi érzésekkel jöttek ide, mintha templomba jönnének, a magyar eszme és szó templomába. Ennek a templomnak a papjai most a Kölcsey Társaság kitűnő tagjai, akik eljöttek, hogy megfürdessék lelküket a szellemi kincsek gazdagságában. A továbbiakban a szónok ismertette Debrecen és Szatmár eddigi kapcsolatait, majd Csokonai- és Kölcsey-emlékekct idézett. - Megemlítette, hogy mennyi értéket adott Debrecen Szatmárnak és Szatmár Debrecennek. Beszéde közben a közönség melegen éltette dr. Csóka László szatmári polgármestert, aki szintén debreceni. Baja Mihály hangoztatta, hogy két halhatatlan magyar lélek találkozása inkarnálódik most, s az ő lángban égő lelkük fénye mellett indulunk el mi a tettek útjain. Baja Mihály magas szárnyalású üdvözlő szavai után Sárközy Lajos, a Kölcsey Társaság ügyvezető elnöke mondott megnyitóbeszédet. Bejelentette, hogy Streicher Andor ny. alispán, a Kölcsey Társaság hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott az ünnepélyen megjelenni. Köszönetet mondott Debrecen város polgármesterének és a Csokonai Körnek a kedves és szeretetteljes fogadtatásért. Úgy nézzünk - mondotta -, hogy ez a tiszteletadás nem a mi személyünknek szól, hanem annak a bensőséges kapcsolatnak, amely Debrecen és Szatmár között fennáll. Örülök, hogy visszajöhettünk meleg testvéri kézszorításra - a Csokonai Körhöz. (Debreczeni Újság, 1943. december 17.) Kardos László: Kardos Albert, 1861-1945 Az elmúlt esztendő ádáz vihara kidöntötte Debrecen öreg szálfáját, szellemi életünk nagy aggastyánját, Kardos Albertet is; aki 83 esztendős korában hal meg, azt ritkán kíséri nyugodni nem tudó, szaggató gyász a sírba, az aggok halála méla emlékezést, a dolgok természetes rendjében való bölcs és vallásos beletörődést költ az emberi szívben. Kardos Albert halálának a hírét nem ez a könnyes és szép megnyugvás fogadta. Ez a halál, ennek a 83 esztendős tudósnak a halála, mint valami vad és termé527