Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

jövőre is felajánlom. Ismétlem, igen szívesen maradnék a Csokonai Kör választmányának tagja, kivált, ha ez a választmány a magyar nemzeti irodalom és Debrecen város javára most már csakugyan tudna is tenni valamit. (Kézirat -TtREKK) Kardos Albert búcsúbeszéde A Csokonai Kör tekintetes elnökségének és választmányának. Régóta vártam a mai választmányi ülésre, nem azért, hogy hozzászóljak a napirend tárgyaihoz, hanem hogy elmondjam búcsúszavaimat. Ötvenkét évig szolgáltam a Csokonai Kört, szolgáltam derűs éveiben és borús napjaiban, szolgáltam önkéntes buzgóságból és a nekem juttatott hivatal kötelességei szerint, szolgáltam az irodalmi élet változó áramlatai között változatlan hűséggel, teljes odaadással a kör egyik legfőbb célja, a Csokonai-kultusz iránt. Most búcsúzom. Szerettem volna a Csokonai Körtől úgy búcsúzni, mint egy életerős fától, melynek gyökerei mélyen lenyúlnak a közönség tápláló talajába, melynek ágait sűrű, zöld lombok borítják és színes, dús virágok ékesítik. Sajnos úgy érzem, legalábbis elöregedett szemeim borúlátása úgy érezteti velem, hogy a fa gyökerei nemcsak meglazultak, nemcsak érzem, hanem mély fájdalommal tapasztaltam is, hogy a leggyümölcsözőbb ágat tavaly letörte a halál kegyetlen vihara; azt is tudva tudom szóban elhangzott és írásba foglalt nyilatkozatokból, hogy más, éspedig főbb ágak is leszakadni kívánnak a fa törzséről. Ezek példáját követem, már csak aggkorom parancsára én is. Búcsúmat egy őszintén átérzett kijelentéssel és egy szívből fakadó kéréssel végzem. Kijelentem a legőszintébben, hogy a Csokonai Körhöz fűződnek életem legszebb emlékei, melyeket olyan kegyelettel őrzök, mint az imádságoskönyv lapjai közé rejtett ereklyevirágszálakat. Szívből, sőt esdve kérem a Csokonai Kört, hogy akár mostani őszi hervadásában, akár bizton eljövendő tavaszi megújulásakor tartson meg engem több mint félszázadig reám árasztott nagybecsű jóindulatában. (1943. december 3. - kézirat - DM) Szabó Lőrinc a legesélyesebb jelöltje a Csokonai-díjnak Debrecen város - mint ismeretes - már a múlt évben is nagyobb összeggel járult hozzá a Csokonai-napok rendezéséhez, - mely a múlt esztendőben Móricz Zsigmond részvételével a Nyári Egyetem akciójaként valósult meg. Ennek az irodalmi találkozónak eredményeként jött létre az elhatározás, hogy amennyiben a város a szükséges összeget továbbra is a Nyári Egyetem rendelkezésére bocsátja, irodalmi díjat alapít belőle Csokonai-díj címen. Mindjárt bizottságot alakítottak, melynek tagjai Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Lőrinc lettek. Móricz Zsigmond tragikus halála és 525